BANKI KÁROSULTAK FOGYASZTÓVÉDELMI SZÖVETSÉGE EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
Elhatározva a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
1. Az egyesület neve: Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége Egyesület
2. Az egyesület rövidített elnevezése: Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége
3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése:
4. Az egyesület székhelye: 1083 Budapest, Práter utca 52.
Az egyesület kiemelten fontosnak tartja a magyar családok, kiszolgáltatott társadalmi csoportok (idősek, fiatalok, nagycsaládosok, fogyatékkal élők) érdekeinek képviseletét a piaci szereplőkkel és hatóságokkal szemben, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárását és visszaszorítását.
Az egyesület tevékenysége nem csupán jogi és szakmai keretek között kíván érvényesülni, hanem nemzetstratégiai megközelítés mentén is: a magyar emberek életszínvonalának emelése, a hazai kis- és középvállalkozások védelme, a nemzeti szuverenitás gazdasági aspektusainak erősítése, valamint a multinacionális vállalatok és nagyvállalatok túlkapásaival szembeni határozott fellépés kiemelt prioritást élvez.
Egyesületünk munkájában a társadalmi igazságosság, az erkölcsi felelősségvállalás és a nemzeti elkötelezettség alapértékei határozzák meg cselekvési irányainkat.
2. Az egyesület tevékenysége:
b. iskolarendszeren kívüli oktatás, ismeretterjesztés;
c. előadások, konferenciák, vitakörök, rendezvények, és filmklubok szervezése;
d. könyvek, tanulmányok, kiadványok nyomtatott és elektronikus kiadása, megjelenése;
e. bevásárló közösség szervezése;
f. tudásbázis létrehozása;
g. módszertani anyagok fejlesztése, terjesztése;
h. pályázatokon történő részvétel;
i. kapcsolatok építése és ápolása, együttműködés civil szervezetekkel, illetve az Egyesület céljaival összeegyeztethető célokat kitűző és hasonló elvek alapján működő társadalmi szervezetekkel, Magyarországon és külföldön;
j. tapasztalatcsere európai városok zöld szervezeteivel;
k. programok kidolgozása és azok közfoglalkoztatás keretein belül történő megvalósítása;
l. hírportál működtetése, kiadói tevékenység;
m. együttműködik más társadalmi szervezetekkel, állami és önkormányzati szervekkel,
n. alapítványokkal;
o. a közéletben képviseli a céljaival egyetértőket;
p. workshopok, viták, kerekasztal-beszélgetések és konferenciák rendezése;
q. elektronikus és nyomtatott folyóirat, honlap, periodikus kiadványok, jegyzetek publikálása;
III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
1. Az egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege havonta 500.- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden hónap 10. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének hónapjában a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden hónap 10. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
2. Az egyesület pártoló tagjai tagdíj fizetésére nem kötelezettek.
1. Az egyesület tagja, illetve pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
2. Pártoló tagság kérelme az egyesület nyilvántartásba vételét követően az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a pártoló tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a pártoló tagfelvételt kérelmező számára. A pártoló tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VII.
1. Az egyesület tagja települési csoport tagjaként (a továbbiakban: csoport tag) vagy egyéni tagként lehet az
egyesület tagja.
2. Azon egyesületi tag, aki nem kíván valamely települési csoport tagja lenni, egyéni tagként vehet részt az egyesület tevékenységében.
3. Csoport tag az az egyesületi tag, aki valamely településen létrehozott csoport tagjaként vesz részt az egyesület tevékenységében.
4. Települési csoportot az egyesület tagjai alapíthatnak. Csoport akkor alakítható, ha az alakuló ülésen a megyei koordinátor vagy egy, az elnökség által írásban megbízott egyesületi tag jelen van, aki levezeti a csoport alakuló ülését. A csoport alakuló ülése online is magtartható.
5. Települési csoportot olyan településen, amelynek lakosságszáma nem haladja meg az 5.000 főt, legkevesebb 5 fő, 5.000 és 10.000 közötti lakosságszámú településen legkevesebb 10 fő, 10.000 és 50.000 közötti lakosságszámú településen legkevesebb 15 fő, 50.000-nél népesebb településen legkevesebb 20 fő egyesületi tag alapíthat.
6. A települési csoportot a csoport koordinátor vezeti, akit a települési csoport tagjai választanak a saját tagjaik közül kettő év időtartamra. A csoport koordinátort a tisztségéből az elnökség tagjai 2/3-ának szavazatával jogosult a tisztségéből visszahívni.
7. A települési csoportot az elnökség veszi nyilvántartásba.
8. A települési csoportok működésének részletes szabályait az elnökség a teljes egyesületre érvényes szervezeti és működési szabályzatban szabályozhatja.
9. A települési csoportot az elnökség jogosult határozattal feloszlatni akkor, ha tevékenysége veszélyezteti az egyesület céljainak elérését. Az elnökség ezen döntését köteles megindokolni, és azt a feloszlatott települési csoport minden tagjával írásban közölni. A döntés ellen bármely tag annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az Etikai Bizottsághoz fordulhat fellebbezéssel. A fellebbezést az Etikai Bizottság a hozzá való beérkezést követő 60 napon belül bírálja el, döntése ellen további jogorvoslatnak lehetősége nincsen.
10. A feloszlatott települési csoport tagjai a feloszlatást követően az egyesület egyéni tagjaiként vehetnek
részt az egyesület tevékenységében.
1. A tagsági és pártoló tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével.
b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c) A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag, illetve a pártoló tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági, illetve pártoló tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az Etikai Bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai, illetve pártoló tagjai közül azt a tagot, illetve pártoló tagot, aki a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy egyesület bármely szervének határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Etikai Bizottság folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot, illetve a pártoló tagot az Etikai Bizottság ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag, illetve a pártoló tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag, illetve a pártoló tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Etikai Bizottság a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási, illetve pártoló tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag, illetve pártoló tag a kizárást kimondó etikai bizottsági határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület elnökségéhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia az ülését, ahol nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a kérdésben. Az elnökség határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal, illetve pártoló taggal.
1. Az egyesület tagja jogosult:
a) az egyesület tevékenységében részt venni
b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c) a közgyűlésen részt venni, amennyiben azon delegáltként vesz részt, ott a szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d) az egyesület irataiba betekintetni
e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A közgyűlésre delegált tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
2. Az egyesület pártoló tagja jogosult:
a) az egyesület tevékenységében részt venni
b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c) a közgyűlésen szavazati jog nélkül részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
A pártoló tag a közgyűlésen képviselője útján nem lehet jelen.
1. Az egyesület tagja:
a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
2. Az egyesület pártoló tagja:
a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
c) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
Az egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel
munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
4. A közgyűlésen az elnökség tagjai, rajtuk kívül a települési csoportok, illetve az egyéni tagok vármegyei gyűlésén az egyéni tagok által delegált egyesületi tagok vehetnek szavazati joggal részt.
Az egyéni tagok vármegyei küldöttválasztó gyűlését a megyei koordinátor vagy egy, az elnökség által
erre írásban felhatalmazott egyesületi tag hívja össze és vezeti le.
A települési csoportok minden megkezdett 5 tag után egy személyt, míg az egyéni tagok az egyéni tagok vármegyei gyűlésén megjelent minden megkezdett 5 tag után egy küldöttet delegálhatnak a közgyűlésre.
A küldöttválasztó csoportgyűlésről, illetve az egyéni tagok vármegyei gyűléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt legkésőbb a küldöttválasztó gyűlést követő 3 munkanapon belül el kell juttatni az elnökség által erre kijelölt egyesületi tag részére. A jegyzőkönyvet, illetve az arról készített jelenléti ívet
két hitelesítő tag aláírásával kell ellátni. Olyan személy, akinek a megválasztásáról szóló jegyzőkönyv nem kerül a jelen pontban foglaltak szerint megküldésre az elnökség részére, vagy akinek a megválasztásáról elkészült jegyzőkönyv vagy jelenléti ív nem felel meg a jelen pontban foglalt formai követelményeknek, nem vehet részt szavazati joggal küldöttként a közgyűlésen.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére vagy Budapest közigazgatási területén más, erre alkalmas helyre hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei, a települési csoportok az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából,
ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítőinek személyét, valamint szükség esetén a három tagból álló szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint
- ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és kettő, erre a
közgyűlés által megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2. Az elnökség tagját a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A közgyűlés a tisztségviselő megbízását 5 évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő
korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll [Btk. 61.§ (2) bek. i) pont]. Nem lehet vezető tisztségviselő az sem, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
4. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: dr. Zsiga-Kárpát Dániel Gábor (sz. n.: Zsiga Dániel Gábor; szül.: Budapest, 1979. június 1.; a.n.: Kóródy Judit; 1038 Budapest, Márton út 12.)
Az elnökség tagjai:
Oláh Olívia Tünde (sz.n.: Oláh Olívia Tünde, szül.: Budapest, 1998. december 16., a.n.: Simkovits Tünde Terézia, 2316 Tököl, Lehár Ferenc utca 10.)
Vincze Miklós (sz.n.: Vincze Miklós, szül.: Budapest, 2000. január 1., a.n.: Szabó Mária, 2760 Nagykáta, Hosszú utca 10.)
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l) a tag felvételéről való döntés;
m) javaslattétel tiszteletbeli elnök személyére;
n) az Etikai Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívsa;
o) a települési csoportok és a megyei választmányok szervezeti és működési szabályzaténak
meghatározása;
p) megyei koordinátor megválasztása a XI.E.) pontban rögzített esetkör kivételével;
r) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát - az alapszabályban meghatározott kivételekkel - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
1. A Közgyűlés az egyesület tagjai közül az elnökség javaslatára határozatlan időtartamra tiszteletbeli elnököt választhat.
2. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal részt vehet az egyesület bármely szervének ülésén.
1. Az elnökség az egyesület adott vármegyében levő tagjai és települési csoportjai tevékenységének koordinálására megyei kordintort nevezhet ki határozatlan időre, és menthet fel a tisztségéből bármikor indokolás nélkül az általános határozathozatali szabályoknak megfelelően.
2. A megyei koordinátor a tisztségéről bármikor, indoklási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal lemondhat.
3. Megszűnik továbbá a megyei koordinátor tisztsége a XI.E.) 6. pontban rögzített esetben.
4. A megyei koordinátor a jelen alapszabályban rögzített feladatait köteles ellátni.
1. Megyei választmány alakítható akkor, ha 300.000 alatti lakosságszámú vármegyében legalább 10,
300.000 és 600.000 közötti lakosságszámú vármegyében legalább 15, 600.000-nél nagyobb
lakosságszámú vármegyében legalább 20 települési csoport már megalakult.
2. A megyei választmány alakuló ülését az elnökség hívja össze, és azt a megyei koordinátor vagy az elnökség által megbízott egyesületi tag vezeti le.
3. A megyei választmányba minden települési csoport minden megkezdett 5 tag után 1 fő küldöttet delegálhat. A küldött megválasztásának szabályaira a XI.A.) 4. pont szabályai az irányadók.
4. A megyei választmány üléseit az elnökség hívja össze, és a megyei koordinátor vezeti le.
5. A megyei választmány határozatképes, ha a tagjainak több mint 50%-a jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
6. A megyei választmány az alakuló ülésen a saját tagjainak sorából megyei koordinátort válaszhat kettő év időtartamra. A megyei választmány által megválasztott megyei koordinátor megbízásával az elnökség által kijelölt megyei koordinátor mandátuma automatikusan megszűni.
7. A megyei választmányok működésének részletes szabályait az elnökség a teljes egyesületre érvényes szervezeti és működési szabályzatban szabályozhatja.
1. Az elnökség az egyesület tagjai közül 5 év időtartamra három tagból álló Etikai Bizottságot választ, melynek elnökét szintén az elnökség jelöli ki az Etikai Bizottság megválasztott tagjai közül.
2. Az Etikai Bizottság ellátja a jelen alapszabályban a hatáskörébe sorolt feladatokat.
3. Az Etikai Bizottság a saját ügyrendjét maga határozza meg, amelyet az elnökség hagy jóvá.
4. Az Etikai Bizottság tagjait az elnökség bármikor jogosult 2/3-os szavazattöbbséggel meghozott
határozattal a tisztségéből felmenteni.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Záradék: Alulírott, Zsiga-Kárpát Dániel Gábor, az egyesület elnöke a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdésének megfelelően igazolom, hogy a jelen alapszabály szövege megfelel az alapszabály 2025. szeptember 23. napján megtartott közgyűlésen elfogadott szöveg szerinti tartalomnak. Az alapszabály kiegészült a VII. fejezettel, ezen kívül pedig a VIII. 3., a IX. 1. c), XI.A.4., a XI.A.5. és XI.B.17. és XI. B.) 19. pontjainak szövege változott, továbbá a XI. fejezet kiegészült a C.) - F.) alfejezetekkel. A módosuló szövegrészek dőlt betűvel szerepelnek az alapszabály szövegében.
Budapest, 2025. szeptember 23.
elnök