+ H-1154 Budapest, Őrjáró tér 5. ◄	►((+36) 30/949-4925 (/fax (+36) 1/416-5495
adószám: 18277212-2-42◄	►Kamarai nytsz: 3768/BÜK.
Letéti bankszámla: GRÁNIT Bank 12100011-10025815
Email: drkerekes@kerekesdr.hu◄	► honlap: www.kerekesdr.hu

Tájékoztató

az alkalmazott peres eljárásokról

a megállapodások előkészítéséről

Tisztelt Ügyfeleink!

A közjegyzői okirattal biztosított devizahiteles szerződések bíróság előtti megtámadásának nem feltétlenül a pernyertesség a célja. Elsődlegesen a közvetlen végrehajtás megállítása, másrészt a peres eljárás alatt ésszerű megállapodás a hitelezővel.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a pereket, amelyeket egymás után indítva megállítható és folyamatosan felfüggesztve tartható a végrehajtás a megállapodásig.

Pp. 129. § [A végrehajtás felfüggesztése]

Ha végrehajtás van folyamatban, és a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony a per tárgya, a bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A végrehajtás felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény erre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Egy-egy per 9-12 hónapig tart, amelyet egy-másfél évvel meghosszabbíthat a témával kapcsolatban indult Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárás.

Az itt felsorolt tucatnyi per időt biztosít a finanszírozás megszervezésére és jó alku pozíciót a kedvező megállapodás elérésére a hitelezővel.

I. Peres eljárások

1. Árfolyamkockázat kikötés tisztességtelensége [1-6]

Az árfolyamkockázat kikötése azért volt tisztességtelen, mert nem volt belátható a törlesztőrészlet emelkedés, mint gazdasági következmény.

C-51/17. EUB ítélet 78. pontban

"átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is."

A C-229, 289/19. EUB ítélet már jelentősen kedvezőbb feltételeket biztosít a pernyertességhez, a C-609/19. ítélet is szintén többletelvárásokat fogalmaz meg az árfolyamkockázat pénzügyi mechanizmusának bemutatása körében.

A C-229/19. és C-289/19. sz. egyesített ügyekben 2021.01.27. napján hozott ítélet világossá tette, hogy a tisztességtelen a szerződésben olyan feltételeket alkalmazni, amely bár kedvező a fogyasztó számára, de aránytalan hátrányt jelenthet a későbbiekben:

1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseit akként kell értelmezni, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó által kötött, kockázati elemet tartalmazó szerződésben – így például részvénylízing szerződésben – szereplő feltételt tisztességtelennek kell tekinteni, ha e feltétel az adott szerződés teljesítése során, e szerződés megkötésének körülményeire figyelemmel és a szerződéskötés időpontjából tekintve, jelentős egyenlőtlenséget hozhat létre a felek jogaiban és kötelezettségeiben, még akkor is, ha ezen egyenlőtlenség csak bizonyos körülmények bekövetkezése esetén jöhetne létre, illetve még ha más körülmények között e feltétel akár előnyös is lehetne a fogyasztó számára. Ezen belül a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés idő előtti felmondása esetére járó előnyt előre meghatározó feltétel a szerződéskötés körülményeire figyelemmel alkalmas volt e már e szerződés megkötésétől kezdve arra, hogy ilyen egyenlőtlenséget hozzon létre.

A tájékoztatás hiánya miatt több kereset is indítható:

- csak az árfolyamkockázat miatti törlesztőrészlet emelkedésre [1];

- a fogyasztó kockázatkezelési lehetőségek hitelezői elhallgatására [2];

- a SWAP ügyletek (devizafelvásárlás) árfolyam felhajtó hatására [3];

- az elérési életbiztosítás vagy a lakástakarék kassza többletkockázatára [4];

- a devizakamatok sajátosságaira [5];

- az árfolyamrés-árfolyamváltozás-devizakamatváltozás összeadódó kockázatára [6].

Pernyertesség esetén a felvett forint és a visszafizetett forint összeg különbözetével kell elszámolni kamatmentesen.

2. Forintosítás nélküli devizaszerződés tisztességtelensége [7]

A Hitelező úgy kötötte meg a kölcsönszerződést, hogy nem vette figyelembe a devizaelszámolás árfolyam emelkedéssel megszűnő előnyét a forint hitelekhez képest és indokolatlanul az Adós terhén hagyta a devizakockázatot. Ezt az Európai Unióban már betiltották, tiltás nélkül is tisztességtelen kockázatot jelent.

Európai Parlament és Tanács lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/ЕU Irányelve

"9. FEJEZET DEVIZAHITELEK ÉS VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ HITELEK

23. cikk Devizahitelek

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a hitelmegállapodás tárgya devizahitel, a hitelmegállapodás megkötésekor rendelkezésre álljon egy megfelelő szabályozási keret, amely biztosítja legalább azt, hogy:

a) a fogyasztó – meghatározott feltételek mellett – jogosult legyen a hitelmegállapodást egy másik pénznemre átváltani ..."

Pernyertesség esetén a felvett és a visszafizetett forint összeg különbözetével kell elszámolni kamatmentesen.

3. Létre nem jött szerződés [8]

Ha az árfolyamkockázat körében nem volt világos a feltétel, az nem csak tisztességtelen kikötés lesz, mivel a devizaelszámolás főkötelezettség, így a felek lényeges kérdésekben nem állapodtak meg.

rPtk. 205. § (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.

Pernyertesség esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani, a felvett és a visszafizetett forint összeg különbözetével kell elszámolni kamatmentesen.

3. Jóerkölcsbeütközés [9]

A forintosítás nélküli szerződési konstrukcióval a fogyasztónak indokolatlanul okozott kár jóerkölcsbeütköző lehet, amelyre szintén indítható kereset.

Pernyertesség esetén a felvett és a visszafizetett forint összeg különbözetével kell elszámolni kamatmentesen.

4. A kezelési költség tisztességtelensége szintén érvénytelenségi ok, amelyre önálló kereset indítható és egyre több bíróság ismeri fel benne a tisztességtelenséget. Ugyanezen az alapon külön perben perelhető:

- a szerződéskötési díj [10];

- a folyósítási (hitelkeretbeállítási) jutalék [11].

Pernyertesség esetén a kezelési költség vagy más szolgáltatás nélküli díj címén felszámított összeg visszajár.

5. Felmondás jogszerűtlensége [12-14]

5.1. Tisztességtelen kikötés [12]

Ha a szerződés bármely kisösszegű hátralékhoz felmondási jogot enged, az tisztességtelen, az kiesik a szerződésből, a szerződés felmondhatatlan.

C-421/14.EUB ítélet rendelkező rész 3. pontjában

3) A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy

– az adós kötelezettségei korlátozott ideig tartó nemteljesítése miatt a szerződés lejárat előtti felmondására vonatkozó feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által történő értékelése során e bíróság feladata megvizsgálni, hogy az eladó vagy szolgáltató azon lehetősége, hogy a kölcsön teljes összegét lejárttá teheti, attól függ e, hogy a fogyasztó nem teljesíti a szóban forgó szerződéses viszonyban lényegesnek számító kötelezettségét, hogy e lehetőséget arra az esetre írták e elő, ha az ilyen nemteljesítés eléggé súlyosnak minősül a kölcsön futamidejéhez és összegéhez képest, hogy az említett lehetőség eltér e az adott területre vonatkozó, különös szerződési rendelkezések hiányában alkalmazandó szabályoktól, és hogy a nemzeti jog biztosít e megfelelő és hatékony eszközöket ahhoz, hogy a fogyasztó, akivel szemben az ilyen feltétel alkalmazásra kerül, kiküszöbölhesse az említett, lejárttá tett kölcsönből eredő következményeket.

5.2. Perelhető a felmondás érvényessége, ha tisztességtelenül felszámított összegen alapul (árfolyamrés, árfolyamkockázat, kezelési költség). [13]

5.3. Ha a hitelező a felmondáskor kisebb hátralékra mondta fel a szerződést, az jogszerűtlen mert csak a súlyos szerződésszegés lehet alapos ok. [14]

Kúria 4/2021. PJE Határozata

" A csupán kisebb összegű hátralék vagy a rövidebb időtartamú késedelem miatt azonban – az arányosság követelményére tekintettel – felmondásnak jellemzően nincs helye. A törlesztés előírt rendszerességétől való eltérés önmagában, súlyos jogkövetkezménnyel nem arányos mértékű lejárt tartozás hiányában ugyancsak nem alapozhatja meg a felmondást. (4. pont)

Pernyertesség esetén a felmondás érvénytelen, a végrehajtást meg kell szüntetni.

6. Árfolyamrés és eredeti állapot [15]

Ha az Ügyfélnek nem áll érdekében az árfolyamrés tisztességtelensége miatt az érvénytelen szerződés érvényessé-nyilvánítása, kérheti az eredeti állapot helyreállítását. Az Európai Unió Bírósága C-260/18. számú ítéletéből tudható, hogy a Kúria nem dönthetett volna a fogyasztók szándékának ismerete nélkül, ezért a DH1.tv 3.§ (2) bekezdés hamarosan perben felülbírálható lesz. Pontosabban a törvényi vélelem megdönthető. Erre szintén per indítható, és nemcsak a végrehajtás, hanem az eljárás is felfüggeszthető a C-932/19. számú EUB ítélet bevárásáig.

C-260/18. EUB ítéleti rendelkezés

2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egyrészt a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítása következtében a fogyasztó helyzetére gyakorolt, a 2014. április 30 i Kásler és Káslerné Rábai ítéletben (C 26/13, EU:C:2014:282) említett következményeket a jogvita időpontjában fennálló vagy előre látható körülményekre tekintettel kell értékelni, másrészt pedig, hogy ezen értékelés szempontjából a fogyasztó e tekintetben kinyilvánított szándéka döntő jelentőséggel bír.

11/2020. (VI. 3.) AB határozat

[58] 3. Érvényes és hatályos magyar jogszabály alkalmazhatóságát, illetve alkalmazandóságát – mindenkire kiterjedő hatállyal – az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés a)–c) pontjai szerint – a jogalkotó aktusán kívül – csak az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése szüntetheti meg, a bíróság ilyen tartalmú döntését az Alaptörvény kizárja. Az Európai Unió valamely jogi aktusának a vele kollízióban álló magyar jogszabállyal szembeni érvényesülése érdekében a bíróság az általa elbírálandó konkrét, Európai Uniós jogi relevanciával bíró ügyben és kizárólag az abban érintett felekre kiterjedő jogi hatállyal jogosult a magyar jogszabály alkalmazását félretéve az Európai Uniós jogi aktust alkalmazni, az Alaptörvény E) cikkének (1)–(3) bekezdései alapján.

r.Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

Pernyertesség esetén felvett és a visszafizetett forint összeg különbözetével kell elszámolni kamatmentesen.

7. Elállás a szerződéstől [16]

Az árfolyamrés tisztességtelensége kapcsán nemcsak az eredeti állapot helyreállítására kérhető, hanem a visszamenőleges szerződésmódosítás feljogosítja az ügyfelet az elállására.

rPtk. 226. § (2) Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat.

Ugyanezen jogszabályhelyre alapozva egy másik perben a DH2.tv. 3.§ (2) bek szerinti érvényessé-nyilvánításának mellőzése is kérhető.

Pernyertesség esetén felvett és a visszafizetett forint összeg különbözetével kell elszámolni kamatmentesen.

8. Kártérítés a tájékoztatás mulasztása miatt [17]

A 2007. decemberi szerződéskötést követően a Hitelező nem figyelmeztette az ügyfelét a 2008.02.28. napján megszünt forintvédelemre (intervenciós sáv), amely nyilvánvalóan előre látható teljesítési nehézséghez vezetett. A tájékoztatás hiányából eredő kártért a Hitelező felelős. Időbeni tájékoztatás módot adott volna a szerződés lezárására, esetleg átfinanszírozására (forint kölcsönnel kiváltani a szerződést, megszüntetni a devizakockázatot).

r.Ptk. 277. § (4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.

(5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.

Pernyertesség esetén a 2008.03.01. utáni árfolyam emelkedésből származó befizetéseket kell megtéríteni az adós számára.

9. Kártérítés a forintosítás mulasztása miatt [18]

A hitelező pontosan meg tudta állapítani, mikor haladja meg a devizakonstrukció törlesztőrészlete a forint kölcsönök törlesztését. Ettől az időtől kezdve nincs értelme már a devizaelszámolásnak. A hitelező elmulasztotta az ügyfele tájékoztatását a forintosítás lehetőségéről, szükségességéről.

(5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.

Pernyertesség esetén a hitelező forint kölcsönei alapján számítható törlesztőrészlet feletti befizetéseket kell megtéríteni az ügyfelek számára.

10. Hitelintézeti törvény megsértése [19-24]

A kölcsönösszeg [19] vagy a törlesztőrészlet [20] kiszámíthatóságának hiánya semmisséget okoz. Semmi lehet a kamat [21]a THM kihagyása [22] a szerződésből avagy a szerződés alatt megbecsülhető árfolyamkockázat [23], kamatkockázat hiánya [24]:

rHpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

Pernyertesség esetén -eredeti állapot helyreállításával- a felvett és a visszafizetett forint összeg különbözetével kell elszámolni kamatmentesen.

11. Kapcsolódó tisztességtelenség [25-26]

A valóságosnál alacsonyabb kamat vagy THM tisztességtelen, erre is indítható külön per. [25]

A törlesztőrészlet számításánál az annuitás helytelen szabályozása miatt nem világos, nem ellenőrizhető a törlesztőrészlet [26]

Pernyertesség esetén a felvett összeget árfolyamkockázattal(!), de kamatmentesen lehet visszafizetni.

12. Jogtalan késedelmi kamat [27]

A valóságosnál magasabb törlesztőrészlet megállapításával a hitelező megsértette a teljesítéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét. A mulasztása kizárja a kötelezetti/adósi mulasztást.

rPtk. 277.§ (5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.

rPtk. 302. § A jogosult késedelembe esik, ha

b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;

rPtk. 303. § (3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.

Pernyertesség esetén késedelmi kamat nem számítható fel

II. Előzetes döntéshozatali eljárások

1. Az Ügyvédi Irodánk több előzetes döntéshozatali eljárást kíván kezdeményezni kb. 50 ügyvéd bevonásával a THM, az árfolyammódosítás, a forintosítás, a teljes költség megismerhetősége, a tisztességtelen követelésre alapozott felmondás, a jogkövetkezmény választhatósága, az önálló zálogjog, a lízing hitelkénti kezelése kapcsán, amely tapasztalat szerint másfél évvel meghosszabbítja minden azonos témájú ügy lezárását.

Az uniós bírósági ítéletek mindig közelebb visznek a fogyasztóvédelmi előírások magasabb szintű betartásához, ezért nem csak másfél évet nyerünk, de az érvanyag is bővül, erősödik.

2. Jelenleg az EU Bíróság döntésére váró ügyek

C-565/23.

DH törvények alkalmazása körében:

Tisztességes-e korlátozni a fogyasztó jogérvényesítését a kötelező jogkövetkezmény alkalmazásával, ebből törölve az eredeti állapot helyreállítását, a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását?

C-628/23.

A tisztességtelen hitelezés körében:

Kihagyható-e a tényleges hitelező a semmisség elszámolása köréből (engedményezés, jog vagy szerződésátruházás után), ha így a hitelező szankcionálása elmarad.?

C-630/23.

Jogkövetkezmények körében:

Szabad-e érvényessé nyilvánítani és ha nem, akkor hogyan kell elszámolni?

III. Megállapodási összeg finanszírozása

Pernyertesség esetén az érvénytelen szerződés miatt a KHR bejegyzés is érvénytelenné válik, így az ügyfeleknek lehetőségük lesz az ingatlanfedezetük mellett -akár más bankoktól is- a megállapodáshoz szükséges pénzösszeg kölcsönkénti felvételére. Pernyertesség bevárása előtti megállapodás esetén olyan személy segítségét kell kérni, aki az átmeneti időszakra hajlandó a kölcsönfelvételben adósként közreműködni. Ez a családi, rokoni, baráti körön kívül végsősoron az ingatlan vevője is lehet. Az ingatlant terhelő jelzálog, végrehajtás nem akadálya a finanszírozhatóságnak.

-----------------------------------------------------------------------------

Kelt: Budapesten, 2023. november 01. napján.

Dr. Ölveczky István

ügyvéd