164.jpg

 

BÁTOR PROGRAM

Egyesület

 

Bank: CIB 10701331-67706985-51100005

Nytsz: 01-02 0014850.            Adószám: 18333484-1-42

Székhely: H-1154 Budapest, Őrjáró tér 5.      (+36)30/589-3950

honlap:www.batorprogram.hu     Email: bator@kerekesdr.hu

A Fehérkéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége tagja

Félfogadás hétfőn 10:00 és 16:00 óra között. Tel ügyelet: hétfőn 08:00 és 09:00 között

 

 

ESEMÉNYNAPLÓ

(Tényvázlat, avagy amit a bíró kérdezni fog)

 

A http://batorprogram.hu/iratok/esemenynaplo.htm

szövegre kattintva a legfrissebb kérdéseket láthatja.

 

Az eseménynapló kitöltéséhez ezen szövegre kattintva ugorhat a napló végén található kitöltési útmutatóhoz. A vázlatpontok közé írhatja a nyilatkozatait.

 

1. Szerződéskötés előzménye

 

1.1. Család pénzügyi helyzete a hitelfelvétel előtt

 

1.2. Miért volt szüksége a hitelre?

 

1.3. Milyen célra kérte kölcsönt?

 

1.4. Saját pénzügyi ismeretei

 

2. Bank és konstrukció kiválasztása

2.1. Hitelközvetítő és bank kiválasztása

 

2.2. Finanszírozási konstrukció kiválasztása

 

3. Hitelbírálat

3.1. Kérelem (adós nyilatkozatok)

 

3.2. Elbírálás (hitelezői nyilatkozatok)

Forint - deviza konstrukció összehasonlítása

 

Összehasonlítás más banki ajánlattal

 

Törlesztési képesség vizsgálata

Fedezet

 

Forintosítás

 

4. Szerződés előkészítés

 

5. Szerződéskötés

5.1. Banki ügyintézők

 

5.2. Szerződéskötés ideje, tartalma

 

5.3. Általános szerződési feltételek üzletszabályzat

 

5.4. Kockázat feltáró nyilatkozat

 

6. Közjegyző közreműködése

 

7. Kölcsön felvétele

7.1. Kölcsön folyósítása

 

7.2. Kölcsön felhasználása

 

8. Törlesztés

8.1. Bankszámla

 

8.2. Törlesztés

 

8.3. Deviza árfolyam

 

8.4. Fizetés könnyítés

 

9. Késedelmes teljesítés/behajtás

 

10. Felmondás

10.1. Mikor mondta fel a bank a kölcsönszerződést? Igaz-e, hogy az (eredeti)

 

10.2. Engedményezés

 

10.3. Opció

 

10.4. Banki értékesítés

 

10.5. Közjegyzői felmondás

 

11. Végrehajtás

11.1. Végrehajtási záradék

 

11.2. Végrehajtás

 

12. Törlesztés

12.1. Eddigi törlesztés magyarázata

 

12.2. Milyen törlesztő részletet tud vállalni a jövőben?

 

13. Illetékfeljegyzési jog indokolása (végrehajtás megszüntetési perben mindenképpen)

 

14. Aláírás

 

------------------------------------------------------------------------------------------------

Az eseménynaplót postán kérjük az Iroda részére megküldeni. Az Eseménynapló mellé kérjük kitölteni a kölcsön kapott és visszafizetett pénzről szóló táblázatot: Befizetések.doc. Ha a két irat rendelkezésre áll elektronikusan is, akkor feltétlenül kérjük emailen is megküldeni részünkre.

-------------------------------------------------------------------------------------------

 

Szerkesztési útmutató

az

ESEMÉNYNAPLÓ elkészítéséhez

 

Miért jó az eseménynapló?

Jó az ügyvédnek

Az ügyvédnek tényvázlat.

 

Jó az ügyfélnek

A bíró nem tud kényes kérdést feltenni, mert az eseménynaplóból fel tud készülni. Mindenre őszintén kell válaszolni a bíróság előtt. A mellébeszélés, a tagadás hamar "kilóg" a szövegkörnyezetből.

Tudni kell, hogy a személyes körülményekben beállt negatív változás miatti törlesztés mulasztás nem segít a pernyertességben. Csak a megemelt törlesztő részlet miatt panaszkodhatunk a bankra, fizetési nehézségeinkre.

Rendezettség

Az ügyfélnek jó, mert összeszedett gondolatokkal (és iratokkal) kezdhet bele a jogai érvényesítésébe és ez már fél siker. Nem a meghallgatás napján kell elgondolkoznia azon, hogy miért is vette fel a hitelt...

Emlékeztető

A hitel felvétele óta több év telt el. Sok minden feledésbe merülhet, ezért érdemes felidézni, esetleg közösen a hozzátartozókkal és rögzíteni az eseményeket.

Pozitív benyomás a bíróság előtt

A bíróság elvárja, hogy az adós a saját ügyét ismerje. Nem elegáns válasz, hogy "nem emlékszem, mennyi volt a kezdő törlesztőrészlet"! Nem mentség, ha az ügyfél el sem olvasta a szerződését. Vegye a fáradságot a feltételek előzetes áttanulmányozására és a saját ügyében felkészülten, legjobb tudása szerint nyilatkozzon. A bíróság nem szereti, ha az adós el sem olvasta a szerződést. Azt elfogadja, ha olvasta, de nem értette, még a kérdést sem tudta megfogalmazni, vagy próbált kérdezni, de az arra adott választ sem értette. A nyilvánvaló tényeket nem érdemes nem érteni: pl., hogy felmondás esetén a végrehajtó elárverezi a házat, vagy a devizaárfolyam változása kockázattal jár.

A Kúria elvárása:

"A fogyasztó alatt nem a konkrét fogyasztó értendő, hanem az „általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó".

 

Határozottság, megbízhatóság

Felkészülten nincs bizonytalanság, a kérdésekre mindig ugyanazt a választ tudja adni (keresztkérdések, visszatérő kérdések után bizonytalan ügyfélnél elképzelhető, hogy nem ugyanazt a választ adja).

Nyilatkozatok

A bíróság előtt lehetőség szerint mindig csak az igazat nyilatkozza. Felejteni szabad, de a hamis állítás pénzbüntetéssel járhat. A törvény ezt így szabályozza:

Pp. 8.§ (3) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból:

a) az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz,

b) olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős, vagy

c) nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra.

 

Jó a bíróságnak

Jó a bíróság előtt, mert nem akkor kell kihámozni az esetleg kesze-kusza gondolatokból a bírónak a tényállást, hanem az ügyfél röviden és a lényegre koncentráltan elő tudja adni. Ami az ügyfélnek nem jut azonnal eszébe, azt a bíró nyilván megkérdezi, de az eseménynapló alapján a válasz erre sem jelenthet gondot. És feleslegesen nem traktálja az oda nem tartozó körülményekkel (munkahely elvesztés, betegség, gyermek születés, halál eset, stb.).

 

FIGYELEM! Nem regény kell, csak emlékeztető, vázlat! Rövid tényleírás.

 

1. Szerződéskötés előzménye

Mindenek előtt érdemes elővenni az iratokat és a keletkezés sorrendjében átnézni, az eseménynapló írása közben felidézni, hogyan is történt az aláírás. Ha több családtag, barát jelen volt a szerződésnél, beszéljék át közösen, hogy visszatérjen az emlékezetük.

 

1.1. Család pénzügyi helyzete a hitelfelvétel előtt

Hányan laktak egy lakásban, ki mennyit keresett nettóban havonta, hány családtagot kellett eltartani? Mennyi volt a rezsi költség és mennyit szánhatott hiteltörlesztésre? Volt-e más áru/személy/ingatlan kölcsöne, amelyet szintén törleszteni kellett? Tudott-e erről a bank. Precíz ügyfelek a havi kiadásaikat tételesen be tudják mutatni (jövedelem, rezsi, kölcsönök, étkezés/háztartás, gyermekek, gyógyszer, stb.). Miből mennyi (vagy hány százalék) maradt a törlesztésre.

 

1.2. Miért volt szüksége a hitelre?

Fontosak a szerződéskötés előtti események, ebből állapítható meg, mennyire volt az ügyfél szükség/kényszer helyzetben.

 

A BÁR/KHR listás ügyfelek milyen hátrányt szenvedtek (banktól nem, csak másodlagos finanszírozótól, magasabb hiteldíj mellett kapott kölcsönt, vételi jogot, óvadéki fedezetet kötöttek ki, kölcsönt nem is kapott, csak lízingelni tudott)? Mennyire vizsgálták a kereseti, jövedelmi viszonyait (tételesen, igazolásokkal, vagy csak bemondásra, részletezés nélkül?

 

1.3. Milyen célra kérte kölcsönt?

Ha szabadfelhasználú kölcsön volt, részletezze, hogy mire költötte (a bank vizsgálja, hogy nem vállalkozásra költötte-e, mert akkor elesik a fogyasztóvédelmi szabályok adta védelemtől).

 

Ha ingatlan vásárláshoz volt szükség a kölcsönre, mikor kötötte az adásvételi szerződést, milyen határidővel kellett fizetni, ehhez képest mikor kereste fel a bankot, mikor kapott ígéretet a hitelre, mikor tudott szerződést kötni és mikor folyósították az összeget? Meg szerezhette volna saját vagy más forrásból (rokoni, baráti)? Mennyi saját forrást tett az ügyletbe, amelyhez a kölcsönt felvette?

 

Gépkocsi vásárlás esetén volt-e más bank, akinél ajánlatot kérhetett volna vagy a gépkocsi kereskedő miatt kellett az adott bankot elfogadni?

 

Hitelkiváltásnál

Ahol másik hitelt kellett kiváltani, mennyibe került az előző kiváltása (előző lezárás költségei, új hitel felvétel költségei)? Milyen célra vette fel és milyen célra használta fel az előző kölcsönt?

 

1.4. Saját pénzügyi ismeretei

A bank, illetve a hitelközvetítő kiválasztása előtt milyen saját ismerettel, pénzügyi felkészültséggel rendelkezett (iskolai végzettsége, szakmája, gyakorlata, tapasztalata)? Miből tájékozódott a hitelfelvétel előtt: hirdetésekből, sajtócikkekből, hozzáértőbb barátoktól, szakemberektől?

Volt-e korábban kölcsöne, deviza kölcsöne és milyen tapasztalatot szerzett a visszafizetése során? (Pl. akkor változott-e a devizakölcsön törlesztőrészlete, mennyi idő alatt mekkorát?) Miért vett fel többet, többször. Akkor még nem volt látható az árfolyam emelkedés? A korábbi hiteleket akarta kiváltani, törleszteni?

 

2. Bank és konstrukció kiválasztása

2.1. Hitelközvetítő és bank kiválasztása

Hogyan került a Bankhoz, Ön választott és mi alapján (hirdetés, barátok, stb.)? Közvetlenül bankhoz fordult, vagy hitelközvetítőn keresztül irányították. Rögzítse a tárgyaló partnerek nevét, elérhetőségét az esetleges tanú meghallgatásokhoz, az idézhetőségük miatt. Ki ajánlotta a hitelközvetítőt? Egy adott bank termékét kínálta, vagy több hitelintézettel állt kapcsolatban? A hitelközvetítőnek kellett-e fizetnie? A hitelközvetítő elkérte-e a hitelbírálathoz szükséges iratokat, vagy először megtette az ajánlatát? A banki hitelügyintézést a hitelközvetítő végezte, vagy Ön járt el a banknál?

 

2.2. Finanszírozási konstrukció kiválasztása

Az igényét Ön hogyan határozta meg (igényelt kölcsön nagysága, havi törlesztőrészlet mértéke, alacsony kamat, türelmi idő, stb.)? Mennyiben ismerhette meg a finanszírozási formákat, azok előnyeit-hátrányait: Kölcsön és lízing. A kölcsönön belül szabadfelhasználású vagy célhoz kötött. Banki jelzálog, vagy másodlagos finanszírozó opciós (vételi) joggal biztosított. Egy típuson belül a devizanem jelentősége HUF-CHF-EURO-JEN stb. A deviza elszámolás különbsége eredeti deviza folyósítás, deviza elszámolás és egyszerű forint hitel között. Először bevizsgálták és utána ajánlottak konstrukciót, vagy már előre megállapodtak a deviza elszámolásban és a finanszírozási formában (kölcsön/lízing)? Miért nem egyszerű devizakölcsönt kapott, miért csak deviza elszámolásút?

 

3. Hitelbírálat

3.1. Kérelem (adós nyilatkozatok)

Milyen információkat, iratokat, igazolásokat kért a bank és milyen kérelmet kellett kitölteni (kölcsön fajtája, lejárata, törlesztőrészlet, stb., tehát mit kellett beírni a kérelembe)? Hogyan alakult akkor a jövedelmi, költségviszonyai és törlesztő részlet teljesítése, ehhez milyen igazolásokat adott be, illetve plusz jövedelmet mondott be? A havi törlesztő részletet Ön választotta, vagy a bank állapította meg? Tudott volna magasabb részletet fizetni, vagy kérte-e, hogy alacsonyabb összegben határozzák meg a havi összeget? Kérte-e, hogy a lehető legmagasabb értéket állapítsák meg, hogy a legrövidebb idő alatt fizethesse vissza a kölcsönt?

 

3.2. Elbírálás (hitelezői nyilatkozatok)

Forint - deviza konstrukció összehasonlítása

Kiszámolta-e bank, hogy forint hitelt ugyanezen jövedelmi és fedezet mellett mennyit és milyen törlesztő részlettel kapott volna? Esetleg más konstrukcióval milyen más feltétel lett volna. Összehasonlította-e a bank, hogy a forint hitelhez képest mennyivel kevesebb a törlesztőrészlet és mekkora a devizaárfolyam kockázat? Mennyire számszerűsítette az érveléseit a banki ügyintéző?

 

Összehasonlítás más banki ajánlattal

Ön más bank ajánlatával össze tudta-e hasonlítani az ajánlatot?

 

Törlesztési képesség vizsgálata

Tájékoztatták-e arról, hogy a hitelbírálat alapján mennyi a legmagasabb törlesztőrészlet, amelyet elfogadnak Öntől, esetleg indokolták-e a döntést? Például, hogy várhatóan a futamidő alatt hogyan változik a jövedelme és hogyan változik a törlesztőrészlet?

 

Tájékoztatták-e arról, hogy a jövedelme mekkora összegét, hány százalékát tartják biztonságosnak a törlesztéshez. Mekkora biztonsági tartalékot, kockázatot hagytak az esetleges változások (megemelkedő törlesztőrészletek teljesítésére), Megkérdezték-e, hogy a biztonsági tartalékkal egyetért-e, valóban annak a törlesztésére is képes lesz-e?

Pl. 120.000Ft a jövedelme, biztonságosan 30%-ot vállalhat (engednek vállalni) és 10 % az esetleges emelkedésre tartalékolt havi forrás, ennek megfelelően a havi törlesztőrészletét 36.000Ft-ban állapították volna meg +12.000Ft tartalékkal. A számítás 33%-os törlesztőrészlet elmozdulást enged, amely szerződéskötéskori 150Ft/CHF árfolyam esetén 180Ft/CHF elmozdulással számolva 50%-os emelkedést jelent. Ezt az ügyfél elviseli a tartalékból, de még egyidejű 13% kamatemelés is belefér. Tehát van kockázat, de a hitelteljesítési képességen belül.

 

Fedezet

Mennyi volt a fedezet értéke Ön szerint és a bank/értékbecslő szerint? Szóba került-e, hogy a tartozás túlnő a fedezeten? Ha igen és pótfedezet bevonása szükséges (van ilyen szerződésfajta), akkor azt miből teljesítené?

 

Forintosítás

Volt-e szó arról, hogy az árfolyam túlzott emelkedése esetén a szerződést pl. 180Ft/Deviza árfolyam elérése felett forintosítják, hogy még a törlesztőrészlet teljesíthető maradjon?

 

4. Szerződés előkészítés

Ki volt jelen az Ön oldalán az ügyintézésben (családtag, barát, szakember, stb.).

A hitelezőt ellenérdekű félnek tekintette, avagy szakmai tanácsadónak, aki nemcsak hitelez, hanem kiválasztja a legjobb konstrukciót. Ezzel függ össze, bízott-e a hitelező szaktudásában tanácsában, vagy kérte-e más kívülálló szakember segítségét?

 

Megkapta-e előre a szerződés tervezetét? Volt-e mód a tanulmányozására, szakértő (ügyvéd, pénzügyi tanácsadó) véleményének a kikérésére? Minden feltételt ismert előre, voltak-e utolsó pillanatban hátrányosan megváltoztatott feltételek?

 

Ismertették-e, hogy a kölcsönhöz pénzváltási tevékenység is kapcsolódik? A tények érdekelnek, mert lehet, hogy éppen azzal lehet pert nyerni, hogy erről megfelelően tájékoztattak, csak a pénzváltás díját nem rögzítette a szerződés.

 

Levezették-e számszakilag (képletben) a teljes hiteldíjmutató számítását, a hiteldíj összetételét. Így különösen ismert volt-e THM számításhoz szükséges: kölcsön összege forintban, a szerződéskötéskor fizetett díjak forintban, a törlesztőrészletek forintban. Kapott-e üzletszabályzatot, hirdetményt 8kondíciós listát, fizetési ütemtervet, stb.). Milyen egyéb szerződéskötésre kötelezték (jelzálog, vételi jog, vagyon/kockázati/élet biztosítás, befektetés/lakás takarék pénztár, stb.) és ebben mennyire választhatott vagy a bank ajánlatát, szerződő partnerét kellett választania: közjegyző, biztosítás, befektetés, stb. Megtagadhatta-e ezen szerződések aláírását.

 

5. Szerződéskötés

5.1. Banki ügyintézők

Ki volt jelen az Ön oldalán a szerződéskötéskor. Hol, melyik fiókban kötötték meg a szerződést? Meg tudja-e nevezni, ki volt az ügyintéző, az aláíró a bank részéről? Ha tanúk aláírása is szerepel a szerződésen, akkor ott voltak-e személyesen, vagy külön írták alá. Aláírta-e az általános szerződési feltételeket/üzletszabályzatot (egyszer a végén, vagy minden oldalt szignózva), kézhez kapta-e a szerződéssel együtt? Esetleg utólag küldték postán/bankban?.

 

5.2. Szerződéskötés ideje, tartalma

Mennyi ideig tartott a szerződéskötés és ez az idő mivel telt? Csak az aláírásra volt elegendő vagy kapott tájékoztatást: így különösen arról, hogy mennyi a felvett kölcsön, mennyi a havi törlesztő részlet, futamidő, miért lett ennyi a törlesztő részlet, lehetett volna több vagy kevesebb, miért ennyi a kamat és költség, stb., tehát a konkrét ügyfélre vonatkozó feltételek (kiemelten fontos, hogy nem a szerződéskötés előtt!). Tehát melyek voltak azok a feltételek, amelyet egyedileg megtárgyaltak, amelyekben módja volt a feltételt befolyásolni? A perben lehet, hogy hivatkoznánk a pénzváltás egyedi megtárgyalására, lehetséges?

 

Előre kitöltött (blanketta) szerződést kellett aláírni, vagy közös megbeszélés, egyeztetés alapján szerkesztették az iratokat? Volt-e kioktatás, magyarázat a szerződésről? Volt-e mód a szöveg változtatására, módosítására? Tudta-e illetve konkrétan tájékoztatták-e arról, hogy Önnek módja van megváltoztatni a szerződési feltételeket. Kérte-e a feltételek valamelyikének megváltoztatását (szerződéskötéskor!). A bank mennyire vette figyelembe az Ön kérését?

 

5.3. Általános szerződési feltételek üzletszabályzat

Volt-e kioktatás, magyarázat, felolvasás az általános szerződési feltételekről (ÁSZF), üzletszabályzatról (ÜSZ)? Az ÁSZF/ÜSZ átadásra került-e? Mennyi ideig tartott az ÁSZF/ÜSZ ismertetése? Önnek volt-e módja megváltoztatni az ÁSZF/ÜSZ feltételeit. Melyik feltételt tárgyalták meg közülük?

 

5.4. Kockázat feltáró nyilatkozat

A bank milyen mélységben ismertette a kamat és devizaárfolyam változás lehetőségét. Milyen szakvéleményt adott arról, hogy a hitelbírálat során bevizsgált jövedelem mekkora kockázatot, mekkora változást/emelkedést visel el. Történt-e összehasonlítás a forint alapú kölcsönök törlesztő részletével, kamatával, változásának kockázatával? Szó volt-e arról, hogy a deviza-elszámolás az értékállandóság érdekében történt kikötés volt és kinek, minek az értékállandóságát jelentette? Említették-e, hogy a kamat kockázati felárat is tartalmaz?

Konkrétan rákérdezett-e, hogy mennyire emelkedhet meg a törlesztőrészlet? Elhangzott-e az ügyintézőtől, hogy valamely meghatározott összegnél, százaléknál magasabb nem lesz? Esetleg elhangzott-e, hogy a forint törlesztő részleténél (forint konstrukciónál) mindenképpen alacsonyabb marad, vagy nem megy fölé?

E kérdésnek perdöntő súlya van: ha nem is kérdezték, felelőtlenek voltak és az árfolyamkockázat tisztességtelenségére nem hivatkozhatnak. Ha kérdezték, és a válasz megnyugtató volt, akkor a kockázat vállalása tisztességtelen lesz.

Idézet a Kúria 2/2014. PJE határozatából:

"Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

 

6. Közjegyző közreműködése

Van, ahol szerződés készült (kétoldalú, a hitelező is résztvett) és van, ahol a banki szerződést követően egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kértek az adóstól.

 

Ki választotta a közjegyzőt Ön vagy a bank? Ki adta a "Hitelező által elfogadott formában" szükséges közjegyzői okirat szövegét a közjegyzőnek. Ha a Hitelező, akkor miért nem az Adós, aki így mindjárt meg is ismerhette volna? A Hitelező által készített szövegtervezetet megkapta-e vagy csak a közjegyzőnél tudta meg, mit kell aláírni. A közjegyzői szerződéskor/kötelezettségvállaló nyilatkozat aláírásakor milyen kioktatást kapott a közjegyzőtől? Megkérdezte-e a közjegyzőt vagy a bankot, hogy miért kell tartozáselismerő nyilatkozat, mi a célja az okiratba foglalásnak? Hol történt az aláírás (banknál, közjegyzőnél)? Kapott-e példányt a közjegyzői okiratból? A közjegyző nyilatkozott-e arról, hogy mennyire ismeri ő az ÁSZF/ÜSZ rendelkezéseit, ebből Önnek mennyit magyarázott el, illetve felhívta-e a figyelmét, hogy ez is része a szerződés/nyilatkozat tartalmának? Kioktatta-e arról, hogy módja van az okiratot módosítani. Átadta-e a közjegyzői okirat tartalmi részét képező általános szerződési feltételeket/üzletszabályzatot. Esetleg indokolta-e, hogy miért nem tette a kötelezettségvállalás részévé a közokiratban.

 

Tájékoztatta-e a közjegyző, hogy mi a célja a közjegyzői okiratba foglalásnak a hitelező részéről? Tájékoztatta-e, hogy végrehajtásnak, csak konkrét, a közokiratban meghatározott összegek és lejáratok esetén van helye? Felhívta-e a figyelmét, hogy a hitelező egyoldalú (felmondó) nyilatkozatával mégiscsak végrehajtható a teljes tartozás, méghozzá nem a tartozáselismerő nyilatkozat, hanem, a bank egyoldalú nyilatkozata alapján?

Tájékoztatta-e a közjegyző arról, hogy a hitelező egyoldalú szerződésmódosítása az Ön aláírása ellenére kihat a tartozás összegére, azt növelni fogja?

 

Kapott-e tájékoztatást, hogy a közjegyző előtt tett egyoldalú nyilatkozatát visszavonhatja és ha igen, milyen feltételekkel?

 

7. Kölcsön felvétele

7.1. Kölcsön folyósítása

Mikor, mekkora összeget vett fel forintban/devizában? Eltért-e a felvett összeg a kölcsönszerződésben rögzítettől és a közjegyzői okiratba felvett összegtől, (ha egyáltalán ott megvolt konkrétan állapítva)? Milyen (Ft vagy deviza) bankszámlára érkezett a pénz, vagy pénztári felvétel volt. Volt-e külön deviza számla és külön forint számla? Kötelező volt-e számlát nyitni és milyet: csak hitelszámla vagy folyószámlaként működött-e, HUF és/vagy Deviza számla is kellett-e? Volt-e módja közvetlenül devizában teljesíteni; ha igen, akkor azt hogyan tehette meg? A számláknak volt-e nyitási díja, havi kezelési költsége?

 

7.2. Kölcsön felhasználása

Hogyan, kinek fizetett a bank: Önnek, vagy az Ön rendelkezése alapján másnak (pl. ingatlan eladójának, előzőleg felvett kölcsön kiváltására másik bank CHF vagy Ft számlájára). Adóstársak esetén ki vette fel a pénzt?

 

8. Törlesztés

8.1. Bankszámla

A teljesítés forint számlára történt-e, vagy volt devizaszámla is? Csak forintban lehetett törleszteni, vagy a közvetlen CHF-et is elfogadta-e a bank? Volt-e más banknál folyószámlája? Kellett-e folyószámlát nyitni a banknál (ezért felszámoltak-e külön számlavezetési díjat) vagy más számláról is utalhatta a törlesztő részleteket? Ha nem volt módja a devizában történő teljesítésre, van-e erre tanú, aki igazolni tudja az elutasítást?

 

8.2. Törlesztés

Mennyi volt az első törlesztő részlet forintban, hogyan változott és most (utolsó értesítésben) mennyi volt? Hogyan tudta fizetni a részleteket, azaz időben késett-e a részletekkel, tudta-e a teljes havi részletet fizetni vagy csak egy részét? Mennyit fizetett eddig összesen? Amennyiben késedelembe esett, akkor az a bank hibájából történt-e (az emelkedő részleteket nem tudta fizetni, az lehetetlenítette el a teljesítést) vagy egyéb körülmény?

 

8.3. Deviza árfolyam

Hogyan értesült a törlesztő részletek változásáról, milyen CHF árfolyam számításra alapozták azt, ellenőrizhető volt-e a számítás, törlesztő részlet? Mennyivel változott a havi törlesztő részlet az árfolyamváltozás miatt a szerződéskötés óta?

 

8.4. Fizetés könnyítés

A részletek emelkedése vagy a teljesítés akadozása miatt kezdeményezte-e a bank a szerződés módosítását/könnyítését, hogy a teljesítés ne lehetetlenüljön el? Így különösen a törlesztő részletek felső határának megállapításával a forintosítást avagy a futamidő meghosszabbítását? Ön kért-e fizetés könnyítést, mikor, milyen indokkal, milyen formában (telefonon, személyesen, írásban) és mi lett az eredménye, mit válaszolt a bank?

 

9. Késedelmes teljesítés/behajtás

Mikor, milyen behajtási intézkedéseket tett a bank és milyen összegben számította fel? Volt-e zaklatás, fenyegetés fizetés kikényszerítésére, az ingatlan, gépkocsi erőszakos átadására. A zaklatás, önbíráskodás miatt tette-e feljelentést nyomozóhatóságnál?

 

10. Felmondás

10.1. Mikor mondta fel a bank a kölcsönszerződést? Igaz-e, hogy az (eredeti) Alaptörlesztő részletet tudta volna fizetni? A felmondás előtt/alatt/után milyen ajánlatot tett a bank, mennyire volt együttműködő. Ön milyen ajánlatot tett a szerződés hatályban tartása érdekében: haladék, fizetési átütemezés, fedezet értékesítés kapcsán? Mire hivatkozott a banknál a fizetés elmaradása miatt? Csak az emelkedő törlesztő részleteket nem tudta fizetni? Munkahelyét vesztette el? Személyes körülményeiben állt be változás (gyermek születés, haláleset, betegség vállalkozás csődje, stb.? (Ezek sajnos nem érdemi hivatkozások, tehát nem kell részletesen leírni, csupán tudni szeretnénk a perben, hogy ne ezt használják fel ellenünk.) Annál szélesebb körben lehet hivatkozni a törlesztés érdekében a családtól, ismerősöktől felvett kölcsönök miatt ellehetetlenült helyzetre, a kivont pénz miatt tönkrement vállalkozásra (ahol ilyen történt), ha mindezekre az emelkedő törlesztő részletek miatt került sor.

 

10.2. Engedményezés

Történt-e faktorálás (követelés engedményezés=követelés kivásárlás)? Az engedményes milyen behajtási intézkedéseket tett, volt-e lehetőség, ajánlat a kölcsönszerződés visszaállítására, milyen feltételekkel?

 

10.3. Opció

Volt-e vételi joga a banknak? Élt-e a bank vagy más személy a vétellel? Vételi joggal élve hogyan számoltak el az ingatlan vételárával és a befizetésekkel?

 

10.4. Banki értékesítés

Van-e joga a banknak a fedezetet végrehajtáson kívül magának vagy általa kijelölt kereskedőn keresztül értékesíteni, élt-e ezzel a lehetőségével?

 

10.5. Közjegyzői felmondás

Mikor kapta kézhez a felmondást, illetve a tartozását tartalmazó közjegyzői tanúsítványt? Válaszolt-e a felmondásra a közjegyzőnek vagy a banknak?

 

11. Végrehajtás

11.1. Végrehajtási záradék

Mikor kapta kézhez a végrehajtási záradékot (végrehajtó adja át első felszólításkor). Tett-e intézkedést az ügyben?

 

11.2. Végrehajtás

Milyen intézkedéseket tett a végrehajtó, így különösen: felszólítás, bérletiltás, bankszámla inkasszó, gépkocsi forgalomból kivonása, ingó foglalás, ingatlan foglalás, értékbecslés, árverezés, kiürítési felhívás, karhatalmi kilakoltatás? Az értékbecslés mennyiben felelt meg a valóságos értéknek? Hasonítsa össze a szerződéskori értékbecslést, a végrehajtó által kért önkormányzati adó és értékbizonyítvánnyal, továbbá az épületen végzett értéknövelő beruházásokkal.

 

12. Törlesztés

12.1. Eddigi törlesztés magyarázata

Ha nem tudta törleszteni a bank által előírt részleteket: írja le az alábbi példák alapján, hogy mi volt az oka?

 

Vállalkozóknál az emelkedő havi kötelezettség miatt a működéshez szükséges tőkét kellett elvonni, amely a vállalkozás hanyatlásához vezetett (Ez kártérítésként is érvényesíthető).

 

Magánszemélyeknél/jövedelemből élőknél az emelkedő havi kötelezettséget a jövedelemből már nem lehetett teljesíteni; barátaiknál, rokonaiknál, ismerőseiknél, esetleg más bankoknál kényszerből felvett átmeneti kölcsönökből finanszírozták, amelyek szintén lejártak és azt is vissza kellett fizetni. (Ez a kár is érvényesíthető.) A deviza felár miatt felvett kölcsön költség viszont kártérítésként érvényesíthető.

 

Kártérítésként érvényesíthető továbbá kölcsön visszafizetésének lehetetlensége miatt tönkrement családoknál okozott nem vagyoni kár, az egészségkárosodás, idegbetegségek, stb. A bizonyítás viszont nagyon nehéz.

 

12.2. Milyen törlesztő részletet tud vállalni a jövőben?

Pernyertesség esetén a hitelből fennmaradt tartozást hogyan kívánja rendezni? Másik kölcsönből, vagy ingatlan értékesítésből. (A tartozás mértéke: a felvett forint összegből levonva az eddig visszafizetett részletek. A kamat: az MNB mindenkori alapkamata.)

Pernyertesség esetén a fennmaradó követelésre megoldást kell keresni, amelynek forrása lehet az eredeti törlesztő részlet szerinti havi készpénzre igényelt takarékszövetkezeti, lakástakarék pénztári kölcsön. Írja le, hogy milyen törlesztési részletet tud vállalni most és később. Megoldás lehet a bíróság által megállapított részletfizetés eredeti törlesztő részlet nagyságában (Ez sajnos a Kúria 6/2013 PJE Határozata óta "átmenetileg szünetel.".)

Aki az ingatlana értékesítésével kívánja részben vagy egészben rendezni a tartozását, annak előrebocsátjuk, hogy egyetlen ingatlant sem szeretnénk elveszíteni, tehát csak akkor támogatjuk az ilyen kezdeményezést, ha a devizakölcsöntől függetlenül is szándékában állt az Ügyfélnek az ingatlana más indok miatti eladása. Ez esetben kérjük az értékesítési elképzelést vázolni.

 

13. Illetékfeljegyzési jog indokolása (végrehajtás megszüntetési perben mindenképpen)

Kérjük, ismertesse jövedelmi és vagyoni helyzetét néhány mondatban, hogy a bíróság számára -a költségmentességi nyomtatvány mellett- indokolhassuk a kérelem alaposságát. Készítsen egy kis kimutatást, hogy a havi jövedelmet mire kell felhasználni: rezsi, élelmiszer, gyermekek, gyógyszer, más kölcsönök, stb. Együtt élő férj-feleség és eltartott -nem kereső- gyermek körülményei tartoznak ide, ha nincs más eltartott (akinek nincs önálló jövedelme). Nyilván mást is sorolhat, de a törvény jövedelemszámítás a fentiek szerint történik. Az értékelés elvileg az elmúlt év január 01-től indul: az illetékfeljegyzés engedélyezéséhez az 1 főre eső nettó havi jövedelem nem haladhatja meg (támogatással együtt) az illeték háromszorosát. Költségmentességhez pedig a 28.500Ft-ot. A jövedelemigazolásokból nem látszanak a személyes körülmények, ezért azt kérjük pár mondatban kifejteni: rezsi betegség, gyógyszer, ápolás. A nyomtatványokon szereplő adatokat pedig érdemes magyarázni, hogy a bíróság értse az illetékfizetés nehézségeit. A vagyoni viszony elemzésében célszerű megemlíteni, ha pl. a társasági üzletrész veszteséges vállalkozáshoz kapcsolódik, stb.

 

14. Aláírás

Kérem, hogy dátummal és névvel lássák el az eseménynaplójukat, mert nem derül ki, hogy kié és mikor készült (A dátumnak azért van jelentősége, mert bármikor javíthat, kiegészíthet, pótolhat az iratban, de tudnunk kell, hogy melyik a legfrissebb.)

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Kelt: Budapesten, 2015. október 06. napján.

 

Köszönettel:

Bátor Program munkatársai