164.jpg

 

BÁTOR PROGRAM

Egyesület

 

Bank: CIB 10701331-67706985-51100005

reg.sz:14850/2012/ Főv Tszék.          Adószám: 18333484-1-42

Székhely: H-1154 Budapest, Őrjáró tér 5.     (+36)30/589-3950

www.batorprogram.hu                Email: bator@kerekesdr.hu

A Fehérkéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége tagja

Félfogadás hétfőn 10:00 és 16:00 óra között. Tel ügyelet: hétfőn 08:00 és 09:00 között

 

 

 

Kézikönyv

Intézkedési javaslat a devizaadósok részére

 

Panasz az elszámolás ellen a bankhoz (kézhezvételtől számított 30 napon belül):

- az elszámolással szemben panasszal élek;

- a kimutatott összegeket nem fogadom el;

- kérem a kiszámított tételek részletes kimutatását.

A bankok megtévesztő módon, a hivatalos elszámolás előtt is küldenek különböző felszólításokat, kimutatásokat, elszámolásokat, amelynek az lehet a következménye, hogy pont a törvény szerinti elszámolásra már nem fog az adós figyelni, válaszolni, ezért célszerű minden tartozást, elszámolást tartalmazó levélre a fentiek szerint válaszolni (térivevényes levélben, nem csak emailen!)

Az elszámolás alapján visszafizetett összeget nyugodtan el lehet fogadni, az nem jelenti az elszámolás elfogadását. (2015.04.17.)

 

Tartalom:   A) 3 ALAPELV

B) ÜGYKEZELÉS

C) INTÉZKEDÉSEK

D) KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK

E) ÉRVEK A BANKI TÁRGYALÁSHOZ

F) HA AZ EREDETI TÖRLESZTŐRÉSZLETET SEM TUDJA FIZETNI

G) Néhány gondolat a gépkocsi hitelek kezelésére

H) Néhány gondolat a cégeknek

I) Közjegyzőkről összefoglalóan

 

A) 3 ALAPELV  I.       Perelünk

II.     Fizetünk

III.    Megállapodunk

 

I. Indítsa el a semmisségi keresetet, hogy pernyertesség esetén visszakaphassa a devizaárfolyam és törvénytelen kamatemelés miatt elszenvedett veszteséget (elszámolás alapja az MNB alapkamat). Ha már végtörlesztett, vagy teljes egészében visszafizette a kölcsönt, akkor is perelhet. Ebben az esetben, ha halogatja a perindítást, akkor annyit tegyen meg, hogy felszólítja a bankját a túlfizetés visszafizetésére azért, hogy ne évüljön el a követelés (5 év).

 

II. Törlessze a kölcsönét, hogy elkerülje a végrehajtás és fogyjon a tartozása! (Behajtó, faktor cég, engedményezés esetén is a banknak fizessen). Felmondás esetén is folytassa törlesztést, mert folyamatos teljesítésnél a bank nem indítja el azonnal a végrehajtást. A bíróság is sokkal lojálisabb a fizető adóssal szemben.

Havi törlesztés összege:

Ha tudja, addig fizesse a teljes (megemelt törlesztő részletet), amíg nincs jogerős ítélet.

Ha csak kevesebb pénz marad a bankra, akkor megállapodás nélkül is (!) fizesse be.

Nagyban segíti az eredményességet, ha az eredeti, első havi forint törlesztés összegét fizetni tudja.

Fontos a folyamatosság és a rendszeresség. Folyamatos, ha minden hónapban fizet. Rendszeres, ha sikerül egy szinten tartani a teljesítés összegét (nem ingadozik, viszonylag állandó összeg.)

A CSALÁD NE ÉHEZZEN! Ha csak kevesebb pénz marad a bankra, akkor azt a kevesebbet, de RENDSZERESEN fizessen.

Indokolásul elmondjuk, hogy az eredeti állapot helyreállításánál az ítélet előtti időszak befizetéseiből dönti el a bíró. hogy érdemes-e Önnek részletfizetési kedvezményt adni.

 

III. Felmondás (felmondás közeli helyzetben) törekedjen megállapodásra a bankkal. Az Ön ajánlatát az eredeti Ft törlesztő részlet közelében tegye meg, nagyobb összegű első befizetés nélkül és fix havi törlesztő összegre. A semmisségi perben kedvező ítélet esetén a szerződés módosításai (megállapodások, árfolyamgát) is semmisek lesznek. Bármit aláírhat, mert a semmisségre később is hivatkozhat (www.batorprogram.hu/1/Megtámadási jogról.htm). A "bármi" elsősorban a fennálló tartozásra vonatkozik, továbbá arra, hogy megígéri, nem támadja meg a megállapodást/egyezséget. Közös ingatlan értékesítésbe, közreműködő ingatlanközvetítő segítségébe, de még belső felvételek készítésébe (eladás céljából)  nem szabad belemenni, ilyet tilos aláírni!

 

Egyéb tartozások

A közüzemek, adótartozás ügyében is igyekezzen megállapodni a hitelezővel. A megállapodást nem a végrehajtóval, hanem a bankkal, egyéb hitelezővel kell megkötni, ő fogja felfüggesztetni a végrehajtást.

 

 

B) ÜGYKEZELÉS

 

1. A banki levelezéshez

Legyen 3 kérelme a bankhoz:         1. elszámolásról;

2. törvényi fizetési könnyítésről;

3. tartozás átütemezésről.

Felmondás esetén nyilatkozzon, hogy nem ismeri el a felmondást.

 

1.1. Kérjen elszámolást a befizetéseiről

A banktól érdemes személyesen és levélben is kérni egy elszámolást, amely tartalmazza, hogy a havi befizetéseket mire számolták el: tőke, kamat, költség, árfolyam, kamatláb, kamatozó napok megjelölésével. Hivatkozni kell arra, hogy a befizetéseket áttekintve a bank által megállapított havi törlesztő részletek magasabbak, mint azt a szerződés indokolná. A bank adjon tájékoztatást az Ön befizetései elszámolásánál alkalmazott pontos deviza árfolyamról, a kamat mértékéről havi bontásban úgy, hogy az Ön számára is ellenőrizhető legyen. Ha költséget számolt el, indokolja meg, mi alapján, milyen értékeket vett alapul. Minden értékhez csatolja az alapul fekvő szerződéses feltételt, üzletszabályzatot, hirdetményt, amely szerinte megalapozza az elszámolást. Tájékoztassa Önt, hogy a szerződéses időszakban mennyi volt és mikor változott a devizaárfolyam és kamat. Ha változott, akkor mi indokolta és azt az egyoldalú szerződésmódosítást és bejelentette-e az Ügyfélnek/Önnek.

 

Ha nincs meg a szerződése, szerződéskötéskor hatályos üzletszabályzata (általános szerződési feltételek/ÁSZF), azt is kérje ki banktól. Kérje ki mindazon okiratokat (üzletszabályzat, hirdetmény/kondíciós lista, kamat és költség változás, amely befolyásolta a szerződés szerinti törlesztő részlet kiszámítását, módosítását. Jelöljék meg, hogy a futamidő alatt milyen árfolyamokat használtak az elszámolásnál és az hol ellenőrizhető hitelesen (interneten MNB igazolás, stb.)

 

1.2. Lakáshitelnél kérje törvényes fizetési könnyítést

Önálló levélben kérjen tájékoztatást, hogy az állami fizetéskönnyítési rendszerből Ön melyik kedvezményre jogosult. A kedvezményekről a www.hitelsegitseg.hu oldalon tájékozódhat. Szeretnénk összegyűjteni a válaszokat (nagy mennyiségben!), hogy mutathassuk az országgyűlésnek, az adósok számára nem jelentett kedvezményt az eddigi fizetéskönnyítési törvénycsomag.

 

3. Kérjen átütemezést, megállapodást

A kérelem szempontjait az E) fejezetben írtuk le.

 

Mindent írásban tértivevénnyel postázzon a banknak és természetesen személyesen is érdeklődhet a banknál (nem a behajtónál!). A beérkező levél átvételi időpontjától indul a határidő, ezért azt a dátumot mindig írja az iratra, borítékra. Ha személyesen tárgyal, még aznap írja le és adja fel postán a tárgyaló partnernek (banknak), hogy mi hangzott el ajánlat, ígéret, stb. Minden kimenő leveléről, iratról készítsen másolatot. Másnak (tanácsadó, civil szervezet, ügyvéd) csak másolatban adjon ki okiratot.

 

Minden levelet át kell venni (legfeljebb az utolsó napon), mert átvétel nélkül is jogerőre emelkedik a határozat!

 

Kézbesítési vélelem megdöntése

Ha mégis "becsúszna" olyan irat, amely átvétel nélkül emelkedett jogerőre, akkor a tudomásszerzést követő 15 napon belül lehet kérelmet előterjeszteni a "kézbesítési vélelem megdöntésére". Itt hivatkozás lehet, ha meghatalmazott vette át az iratot és címzettnek/adósnak nem tudta átadni avagy abban az időben a címzett/adós nem tartózkodott a megadott címen (betegség, ápolás, külföldi munkakeresés...). Vigyázat! Ha más címen tartózkodik, az nem elég érv, mert akkor azt be kellett volna jelentenie a banknak, hatóságnak.

Pp. 99/A. § (1) A 99. § (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt - a (3) bekezdésben meghatározott okokból - a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével - a (2) bekezdésben, illetve a 99/B. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

Pp. 99/A. § (3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).

 

Az iratait rendszerezze, mert tanácsot is akkor kap könnyebben, ha helyzete átlátható, iratai rendezettek. Rendezett iratok, rendezett körülmények, eredményes megoldásokhoz vezetnek!)

Rendszerezés alapelve: levelező partnerenként (bank, behajtó, engedményes, közjegyző, peres bíróság, végrehajtási bíróság, rendőrség, földhivatal, stb.) külön dossziéban, dossziékban pedig a keltezés dátuma szerint besorolt iratokat tartalmazza (kézhezvételtől vagy feladástól függetlenül) az átvétel feltüntetésével, illetve a feladás igazolásával.

 

 

C) INTÉZKEDÉSEK

 

Bank intézkedése

Az Ön válasza/intézkedése

 

 

Hatályos szerződés időszakában

 

Törlesztő részlet megemelése

(mindegy milyen indokkal)

Kérje az eredeti törlesztő részlet visszaállítását (akár az első Ft részlet mértékéig), mivel a havi befizetések emelkedése az Ön és családja megélhetését veszélyezteti, amely mint alapvető emberi jog, lényeges jogos érdekét sérti.

A Ptk. 241.§ szerint bíróságtól kérheti a törlesztő részletek mérséklését, ha erre a bank nem hajlandó.

 

Havi rezsi

Akár a bankhoz, akár a bírósághoz fordul: készítsen havi kimutatást a bevételeiről és kiadásairól. Egyet a kölcsön felvétel időpontjából (ez egyezzen meg a banknak benyújtott adatokkal) egyet a jelenlegi állapotokról. A friss adatból világossá tehető, nem egy lóra alkudoznak, hogy mennyiért éri megvenni, hanem a fix béréből fennmaradó összeget ajánlja fel teljesítésre, amely nem licitálható összeg, ahogy azt a bank "pénzbenforgó szemei" elképzelik.

Törlesztő részlet megemelése

devizaárfolyam változása miatt

Ellenőrizze az árfolyamot, mert előfordul, hogy a bank nagyobb mértékben emeli a törlesztő részletet, mint az árfolyam azt indokolná.

Törlesztő részlet megemelése

kamat emelés miatt

A bank indokolja meg a kamatemelést, mert indokolás nélkül a kamatláb kedvezőtlen változtatása vagy a felmondási lehetőség nélküli módosítás semmis.

A Hpt. 213.§ (1) d) pontja és a Ptk. 209.§ (1) szerint a kamatváltozást az alapszerződésben objektív külső körülményhez kell ellenőrizhető levezetéssel kapcsolni.

A kamatemeléshez Önnek felmondási jogot kell adni, ha át szeretne szerződni másik bankhoz, ahol nem ilyen rosszak a feltételek (Európában működik, nálunk még jogszabályi szinten is csak "kullog" ez a piac szabályozó eszköz)

Díj, költség emelés

Kamat emeléssel azonos a szabályozás

Egyenlegértesítő kiküldése

Hívja fel a bank figyelmét, hogy az egyenleg hibás. Az Ön számítása szerint nem tartozik ezzel az összeggel. Kérje a befizetési tételes kimutatását, hogy mit mire számoltak el (Tőke, kamat, költség, árfolyam, stb.)

 

 

Felmondás időszakában

 

Banki felmondás

1. A banki felmondásra feltétlenül válaszolni kell:

T. Bank! Hivatkozva levelükre, amelyben Önök a _________ számú kölcsönszerződésemet felmondták, és ______ Ft _____ CHF tartozást állapítottak meg; nem fogadom el. Az eddigi befizetéseimet figyelembevéve nem estem késedelembe. A felmondásban szereplő összegeket sem tudom elfogadni, így a felmondásuk sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem jogszerű, azt vitatom. A felmondásban feltüntetett összegek nem tartalmazzák, hogy a befizetéseim elszámolását milyen árfolyamon, milyen jogcímre (tőke/kamat/költség) számolták el és mire alapozzák az árfolyam, kamat, költség mértékét. Álláspontom szerint az alkalmazott árfolyam, kamatláb és egyéb költségek értéke, számítása törvénytelenül került megállapításra. A 2014. XXXVIII. törvény alapján már részemre jár vissza a kétnemű árfolyam alkalmazása miatti tisztességtelen díj felszámítása, továbbá a kamat és költség emelések miatt fizetett összegek is visszajárnak azok tisztességtelen emelése miatt. Ennek értelmében kérem a felmondás visszavonását, a tartozásom átszámolását és a túlfizetés részemre történő vissztérítését.

 

2. Aki tudja, (fizetni) tegye meg, hogy elmegy egy közjegyzőhöz a kölcsönszerződés aláírásakor készített közjegyzői okirattal és jegyzőkönyvbe mondja:

a korábbi nyilatkozatát visszavonja, mert a Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú felülvizsgálati eljárásában 2013.07.04-én hozott döntése alapján tudomására jutott, hogy a szerződése semmis. A Kúria 2/2014. PJE határozata további érvénytelenségi okokat állapított meg. A jogegységi határozatból az is nyilvánvaló, hogy a szolgáltatás nélküli díj felszámítása tisztességtelen, így a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a bevizsgálási, szerződéskötési díj, hitelbeállítási díj, stb.

Közjegyzői felmondás

A felmondás közjegyzői tanúsítványban, jegyzőkönyvben történő rögzítése után a közjegyzőnek is meg kell válaszolni a felmondás érvénytelenségét az előző pontban leírtak szerint. Ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a bankot és a kölcsönszerződést (kötelezettségvállaló nyilatkozatot) közokiratba foglaló közjegyzőt is (ha ez különböző), hogy a vitatott felmondás, követelés alapján végrehajtási záradék nem állítható ki. A vitatást jó alátámasztani egy bíróságnál érkeztetett keresettel. Egy eseti döntés indokolásában rögzített ítélőtáblai állásfoglalást idézzenek a felhíváshoz:

Az ítélőtábla konkrétan fogalmaz a 5.Pkf.25.481/2012/4. számú végzése indokolásában a törvénytelen záradékolási gyakorlatról:

"A felmondás csak érvényes szerződést képes megszüntetni és csak akkor, ha jogszerű, azaz a Ptk. 321.§ (1) bekezdésben foglaltaknak mindenben megfelel. A kölcsönszerződés érvényességéről, illetve a felmondás jogszerűségéről pedig vita esetén csak bíróság dönthet, így az I. rendű alperesi felmondás felperesekhez való megérkezése önmagában még akkor sem ad alapot a szerződés megszűnésének megállapítására, ha a felmondást közjegyzői okirat tartalmazza."

"... ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell."

 

Ha kötelezettségvállaló/tartozás elismerő nyilatkozatot írt alá a kölcsönszerződés aláírásakor (nem közjegyzői okiratba foglalt a kölcsönszerződés, csak egyoldalú nyilatkozat készült a közjegyzőnél), akkor válasszon magának egy közjegyzőt, vigye magával a nyilatkozatot és vonja vissza közjegyzői okiratba foglaltan, mint ténytanúsítványt. Ha a közjegyző ezt megtagadná, akkor ezt kérje jegyzőkönyvbe venni. Ha ezt is megtagadja, akkor a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál tegyen panaszt.

 

A közjegyzői okiratba foglalás, a ténytanúsítvány adósi elismertetése és felhasználása tisztességtelen feltétel, mert megfordítja a bizonyítást.

18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről

1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely

j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

 

 

 

Vételi jog/Opció

A kölcsön felmondásakor azonnal nyilatkozni kell a bank felé, hogy az opciós szerződésben vállalt adásvételt a továbbiakban nem áll érdekében fenntartani, azt felmondja.

Ptk. 375. § (3) A bíróság a tulajdonost - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el.

Opció alapján adásvétel bejegyzése a tulajdoni lapra

Keresetet kell indítani a bíróságon a szerződés semmisségének megállapítására. A bíróságon érkeztetett keresetet mellékelve lehet kérni a földhivataltól az új tulajdonos bejegyzésének felfüggesztését az Inytv. 47.§ (2) bekezdése alapján.

Inytv. 47.§ (2) Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki.

 

Behajtási intézkedések

Magyarország jogállam, nincs egyéni bíráskodás, csak jogerős ítélet alapján lehet foglalni és csak állami végrehajtó!

Alaptörvény C) cikk (3) bekezdés: Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

 

A behajtó a bank megbízottja, semmire nincs joga, nem zaklathat, és nem erőszakoskodhat. Az ügyfél ezzel szemben a tulajdona megvédése érdekében erőszakot is alkalmazhat kőkeményen, tehát ne kíméljük a behajtókat! Segíthet a szomszédi, kisközösségi összefogás, vagy az erre specializálódott védelmi csoportok (Fehérkéményseprők Robinhood csoport, Koppány Otthonvédők)

 

A bankot és a behajtót (írásban is) fel kell szólítani, hogy a behajtást fejezze be, mert feljelentést tesz a nyomozóhatóságnál zaklatás (Btk. 222.§), önbíráskodás (Btk. 368.§) miatt.

 

Amennyiben az ingatlanba bejönne, gépjárművet el akar vinni, vagy utcáról elszállít, ne csak a rendőrségen tegyen feljelentést (nem fognak intézkedni), hanem a jegyzőnél kell birtokvédelmet kérni a Ptk. 5:8.§ alapján. A birtokháborítást megszüntetése akkor is kérhető, ha zaklatja a behajtó.

 

 

Végrehajtás időszakában

 

Mielőtt áttekintenénk a végrehajtást, vizsgáljuk meg az adós vagyonát

 

Ami nem zálog fedezet, azt célszerű eladni, mert a pénzzel nem kell elszámolni, de a vagyont lefoglalják. A saját eladás nyilván magasabb bevételt eredményez, mint a végrehajtásban a kényszerértékesítés. A bevétel felhasználásáról pedig maga az adós dönthet, ráadásul a végrehajtási költséget nem emeli, ha a befolyt összegből a banknak teljesít.

 

Végrehajtás alól mentes a gyermektartási díj. Akinek a jövedelméből 50%-ot vonnak, további követelésre már nincs letiltás.

Mentes a szövetkezeti részjegy is a végrehajtás alól {Vht. 94.§ a)},

 

1. Az adós vagyonához tartozik

hatósági nyilvántartásba vett

a nevén szereplő ingatlan, gépjármű (és egyéb hatósági nyilvántartásba vett eszköz), társasági részesedés; továbbá bankszámlapénz, befektetési számla egyenlege,

a házastárs nevén szereplő ingatlan, gépjármű, stb., ha az része a házastársi közös vagyonnak 1/2 része (nem része a közös vagyonnak a házasság előtt szerzett, a házasság alatt az örökölt, ajándékba kapott vagyontárgy, továbbá ha házastársak a házastársi vagyonközösséget megszüntették);

 

adós lakóhelyén

mindazon vagyontárgyak, amelyről az adós vagy harmadik személy nem tudja igazolni, hogy az nem az adós tulajdona (számlával, adásvételi szerződéssel, stb.)

 

2. Javaslat: amennyiben csak az egyik házastárs felelős a kölcsön visszafizetéséért, vagy egyéb (közüzemi) tartozásért, akkor érdemes még a végrehajtás előtt a házastársi vagyonközösséget megszüntetni ügyvéd vagy közjegyző előtt.

 

A kezes teljes vagyonával felel, de vagyontárgyait eladhatja, a vételárral nem kell elszámolnia. Az ajándékozást és hozzátartozók között még az adásvételt sem szabad választani az átruházásra, mert a törvény azt rosszhiszeműnek minősíti és a bíróság hatálytalannak mondja ki, ha a családtag nem tudja bizonyítani a jóhiszeműségét.

Ptk. 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]

(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

(Tehát egy adásvételnél a banknak kell bizonyítania a rosszhiszeműségünket.)

Régi Ptk. 203. § (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

(2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell.

 

Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések]

(1) E törvény alkalmazásában

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

 

A hitel fedezetéül kifejezetten lekötött vagyontárgyakat is át lehet ruházni, de csak úgy, hogy a követelés fennmarad. Ennek értelme, hogy más hitelező végrehajtása már nem fogja terhelni a fedezeti vagyontárgyat (pl. ingatlant.)

Tartozás fedezetének elvonása

Btk. 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Ha a végrehajtást megelőzően az ingatlant terhelő magán kölcsönt is vettünk fel valakitől, akkor a végrehajtásban először a bejegyzett zálogjogosultakat elégítik ki, ezt követően a végrehajtást kérő egyéb követeléseket, így különösen az adó és közüzemi tartozásokat.

Vht. 170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. § d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.

(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni.

 

Vht. 165. § d) a büntető és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

Végrehajtó I. felhívása, amely tartalmazza a közjegyző végrehajtási záradékát

1. Végrehajtási kifogást nem érdemes előterjeszteni 15.000Ft-ért, mert alaptalan, elutasítják és a végrehajtást sem függesztik fel, mivel a végrehajtó a végrehajtási záradék alapján törvényesen jár el.

 

2. A végrehajtási záradékot kell töröltetni, amely kérelem illetékmentes:

Kérni kell a közjegyzőt, hogy a Vht. 211.§ (2) bekezdés alapján törölje a végrehatási záradékot és a kérelem jogerőre emelkedéséig a Vht. 49.§ (1) bekezdés alapján függessze fel a végrehajtást.

A záradék törvénytelenül került kiállításra, mert:

a) a követelés vitatott (a felmondásra adott ellenvetésre, a már megindított semmisségi perre kell hivatkozni), ezért a záradék nem állítható ki, illetve azt törölni köteles a közjegyző;

b) a semmis szerződés vagy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásával a közjegyző megsértette a közjegyzői törvény (Ktv.) 3. § (1) és (2) bekezdését, a Ktv. 121.§-t, ezért az okirat a Ktv. 131.§ szerint nem közjegyzői okirat, nem záradékolható;

c) Ha a végrehajtási záradék devizában tartalmazza a követelést, akkor az törvénytelen, mert a szerződés forint fizetésére kötelezi az ügyfelet, megszüntetett szerződés után nem lehet szerződéses árfolyamot fenntartani, azt a felmondás napján forintosítani kellett (ahol csak deviza elszámolás van a szerződésben és nincs virtuális devizaszámla is, jellemzően az OTP-s szerződésekben);

d) törvénytelen a végrehajtási záradék a Vht. 23/C.§ c) és d) pontjai szerint, mert a követelés összege nem vezethető le az alapulfekvő kölcsönszerződés vagy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalt összegeivel és határidejével.

e) a szerződésben kikötött azon feltétel, hogy az adós elfogadja a bank könyvei alapján a végrehajtást (ténybizonyítást) megfordítja a bizonyítást a fogyasztó terhére, ezért tisztességtelen, semmis kikötés, erre végrehajtás nem indítható.

f) az Üzletszabályzat nem lett közjegyzői okiratba foglalva, ezért az abban foglalt rendelkezésekre végrehajtást alapozni nem lehet.

 

3. Végrehajtási per

Végrehajtás megszüntetési kereset kell benyújtani a végrehajtást indító bírósághoz (lakóhelyhez kötődik, sajnos adósonként külön-külön) a kölcsönszerződés semmisségére (érvénytelenségére) hivatkozással. Itt is kérni kell a végrehajtás felfüggesztését a Pp. 370.§ szerint. Már megindított semmisségi per esetén lehet kérni a tárgyalás felfüggesztését is -a semmisség, mint- előzetes kérdésre hivatkozással a Pp.152.§ (2) bekezdés alapján.

 

Újabban a végrehajtási pert megelőzően kéri a bíróság a bank végrehajtásban történő felszólítását, amelyet a végrehajtóhoz kell benyújtani:

Az adós kéri a végrehajtási eljárást, mint alaptalan követelés iránt indított eljárás megszüntetését a Vht.41.§-a alapján, mivel végrehajtást kérő által elrendelt végrehajtás törvénytelen a Hpt. 213.§ (1), a Ptk. 200.§ (2), 205.§ (2), 209.§ (1) bekezdései miatt

Gyakorlatilag a bank válaszának megérkezéséig a végrehajtó nem intézkedik, bár erre törvényi rendelkezés nincs.

Aki elmulasztotta a Vht.41.§ szerinti felszólítást és sürgős a vh megszüntetési per indítása, az indokolja meg, hogy felesleges a Vht. 41.§ szerinti eljárás:

A Vht. 41.§ arra az esetre vonatkozik, ha az adós/felperes már teljesített vagy megszünt a szerződés. Felperes nem a szerződés teljesítésére és ennek okán a megszüntetésre hivatkozik, mert akkor nem a Pp. 369.§ a) pont alapján kérte volna a végrehajtás megszüntetését, hanem a Pp. 369.§ b) pontra hivatkozott volna. Felperes a szerződés semmisségére hivatkozik, amely nem tartozik a Vht. 41.§ körébe. A Pp. 366.§ éppen azt fogalmazza meg, hogyha nincs mód a peres eljáráson kívüli megegyezésre, akkor közvetlenül végrehajtás megszüntetési pert lehet indítani.

Végrehajtó további intézkedései: nyilvántartásokban kutat gk, társasági üzletrész foglalása, helyszíni ingóság foglalás

Oda kell rá figyelni, hogy olyan dolgot nem foglalhat le, amely más tulajdonában van. Jellemzően ingatlanban történő ingóság foglalásnál fordul elő. Például az adós bútorozott bérlakásban lakik, mégis a végrehajtó lefoglalja. Avagy a saját lakásában lakik, de már eladta az ingóságait, talán éppen abból fizette az utolsó részletet. A végrehajtást megelőzendő legyen kéznél a tulajdonos igazolása (bérleti szerződés a bútorozottságról, vagy az adásvételi szerződés) Ha a végrehajtó mégis foglal; igényperben lehet a foglalást megszüntetni.

A végrehajtó a jegyzőnél kivonja a gépkocsit a forgalomból.

1. Mentes a foglalás alól az a gépkocsi, amely az ügyfél foglalkozásának (hivatásának) gyakorlásához nélkülözhetetlen és becsértéke nem haladja meg az 1,2MFt-ot [Vht. 103.§ (6) bekezdés és 13/2001. (X. 10.) IM rendelet 1.§].

Vht. 103.§ (6) Ha az (5) bekezdésben említett gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

 

13/2001. (X. 10.) IM rendelet

az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességéről

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 307. §-a (2) bekezdésének l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

„1. § A bírósági végrehajtás során a természetes személy adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű akkor mentes a foglalás alól, ha a becsértéke nem éri el

a) motorkerékpár esetén a                               150 000 Ft-ot;

b) személygépkocsi esetén az         1,2 millió Ft-ot;

c) autóbusz esetén a                          3,5 millió Ft-ot;

d) tehergépkocsi esetén a                  3,5 millió Ft-ot;

e) nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) az  5 millió Ft-ot.

A kérelemhez mellékelni kell az egyéni vállalkozása igazolásáról szóló vállalkozói engedély másolatát vagy a munkáltatója igazolását arról, hogy a foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen a gépkocsi.

A mentességet azonnal be kell jelenteni a végrehajtónak, foglalást követően kifogással lehet érvényesíteni;

 

2. Csak a törzskönyv foglalható és a gépkocsi forgalomban maradhat, ha a gk. értéke meghaladja az 1,2MFt-ot [Vht. 103.§ (5) bekezdés].

Vht. 103.§ (5) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges engedélyét visszavonták, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

 

3. A gépkocsi forgalomban maradhat, ha az adósnak:

- a munkavégzése helyszínére történő eljutása;

- üzleti tevékenységének folytatása;

- saját és családtagjainak szállítása érdekében

van szüksége a gépkocsira.

Vht. 103.§ (8) A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű - több gépjármű esetén egyik gépjárműve - árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat. A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.

 

Végrehajtó ingóságot foglal

Ha az adós bútorozott bérlakásban lakik, akkor a végrehajtó csak az adós személyes tárgyait foglalhatja. Ha a saját lakásából már maga értékesítette a vagyontárgyait, akkor igazolnia kell a tulajdonos váltást (Adásvételi szerződés, vételár teljesítés)

Végrehajtó ingatlant foglal a földhivatalnál

Bármilyen földhivatali értesítés érkezik, kérni kell a bejegyzés felfüggesztését a végrehajtás megszüntetési kereset beadott példányának mellékelésével az Inytv. 47.§ (2) bekezdése alapján. Így kell eljárni, ha a bank az ügyfél ingatlanát bárkinek eladja például vételi joga alapján, de akkor elegendő a semmisségi per igazolása.

Inytv. 47.§ (2) Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki.

Ingatlan értékbecslés

A végrehajtó értékbecslését (amit a helyi önkormányzat adóosztálya állít ki) végrehajtási kifogással kell megtámadni (15.000Ft illeték). Sajnos csak a szakértői díj előlegezésével fogadja be a bíróság (

Vht. 140. § (7) Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság - szükség esetén szakértő közreműködésével - állapítja meg. A becsérték megállapításával szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott összeget.

 

39/2012. (VIII. 27.) KIM rendelet az ingatlan becsértékének bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe helyezendő szakértői díj előlegének összegéről

1. § A végrehajtási kifogást előterjesztő által az ingatlan, vagy az ingatlan meghatározott tulajdoni hányada végrehajtó által közölt becsértékének (a továbbiakban együtt: becsérték) megállapításával szembeni, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt az igazságügyi szakértő díjának fedezésére letétbe helyezendő összeg

a) 10 000 000 forint alatti becsérték esetén a becsérték 0,75%-a,

b) 10 000 000 forint és azt meghaladó összegű becsérték esetén 75 000 forint és a 10 000 000 forint feletti rész 0,25%-a,

legalább azonban 20 000, és legfeljebb 300 000 forint.

2. § (2) A végrehajtási kifogás előterjesztésekor a végrehajtási kifogáshoz mellékelni kell a befizetés igazolását. A befizetés teljesítésére irányuló fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a becsérték közléséről szóló végrehajtói irat sorszámát is tartalmazó végrehajtói ügyszámot.

 

 

D) KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK

 

1. Költségmentesség

Csak az ellenfél költségét kell fizetni elvesztett per esetén.

A bíróság akkor engedélyezi a költségmentességet, ha a fél és hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.400Ft) és egyéb vagyona kivéve az életszükségleti és berendezési tárgyakat nincs. Engedélyezheti, ha az egyéb körülmények figyelembevételével a fél létfenntartása veszélyeztetett.

 

2. Pártfogó ügyvéd

Aki költségmentes, az jogosult a nép ügyvédje intézmény térítésmentes igénybevételére.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény a rászorultak számára ingyenes állami jogi segítségnyújtást biztosít:

a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés;

b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, elsősorban a jogi segítők által;

c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által.

 

3. Illetékfeljegyzési jog

A bírósági illetéket nem kell előlegezni.

Itv. 60. § (1) Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.

 

 

E) ÉRVEK A BANKI TÁRGYALÁSHOZ

A megállapodási tárgyaláson érvként az alábbiakat használja fel:

1) Ön a hitelt vissza szeretné fizetni és vissza is tudja, de!

2) A szerződés semmiben nem felel meg a biztonságos teljesítés feltételeinek. A törlesztő részletek minden hónapban emelkedtek a deviza árfolyam növekedés miatt.

3) A bank nem adta indokát és vélelmezhetően nem is volt törvényes a szerződéses kamat megemelése. A szerződés számtalan érvénytelen (tisztességtelen) feltételt tartalmaz, amely alapján, ha bírósághoz fordul, az megállapíthatja akár az egész szerződés semmisségét és eredeti állapot helyreállításának van helye [Ptk. 209.§ (1) bek., Hpt. 210.§ (1), (2) és (3) bek., Hpt. 213.§ (1) a), b), c), d) és e) pontok]

4) A bank a szerződésben csak saját pozícióját biztosította, az adós teljesítőképességét semmi nem védte, ami tisztességtelen (semmis). Igazából egy olyan nyitott pozíciójú tőzsdei ügyletet kötött az ügyféllel (határidős devizacsere ügylet), amelyből az adósnak nincs módja kilépni, nem tudja lezárni. A Kúria fogalmazásában bár kölcsönügylet, de az árfolyamkockázat korlátlanságára nem hívták fel a figyelmet, az ügyintézés során a törlesztő részletek változásáról annyi tájékoztatást kaptak, hogy az nem fogja meghaladni a forint hitelek részletét, vagy nem emelkedik "x" százalék, vagy "y" összeg fölé.

5) Hivatkozzon a tárgyalásokon az Üzletszabályzatot nem írta alá és ne m vette át (már ami ebből igaz).

6) Nagyon fontos körülmény, hogy a civil szervezetek segítségével egyre eredményesebben lehet fellépni a devizakölcsönök semmisségének megállapítása ügyében. Az Unió partner a fogyasztóvédelemben és egyre több marasztaló ítélet kerül ki a magyar bíróságtól is akár a Ptk. 209/A.§, akár a Hpt. 213.§ (1) bekezdés alapján.

7) A 2014. évi XXXVIII. törvény óta jogszabály mondja ki, hogy a banki feltételek tisztességtelenek voltak a kettős árfolyam alkalmazása és a kamatemelések miatt.

8) A Luxemburgi Bíróság C-26/13 határozatában tisztességtelennek minősítette a szolgáltatás nélküli díj követelését. Így a bankoknak vissza kell fizetniük a bevizsgálási díjat, szerződéskötési díjat, folyósítási jutalékot, egyszeri vagy havi kezelési költséget, hitelbeállítási jutalékot, behajtási költséget, stb.

9) Ha megállapítják a semmisséget a bank még kártérítést is fog fizetni minden egyes ügyfelének, akinek tönkretette a vállalkozását, egészségét, családi életét, elvette lakását, gépkocsiját.

10) Ha átgondolja a bank a helyzetét, akkor jár a legjobban, ha az eredeti törlesztő részlet mértékében forintosítja a követelést visszamenőleg, mert nem kell a pervesztességet elszenvednie, perköltséget és netán kártérítést fizetnie.

11) Ön pedig vállalja, hogy az első (Ft!) törlesztő részlet mértékét -amire Önt szakszerűen bevizsgálták - ma is tudja teljesíteni és visszafizeti a kölcsönt.

 

 

F) HA AZ EREDETI TÖRLESZTŐRÉSZLETET SEM TUDJA FIZETNI

Erre csak akkor hivatkozzon, ha nem a bank hibájából és nem a saját hibájából (hanem külső objektív körülmény hatására) olyan helyzetbe került, hogy csak az eredeti törlesztő részletnél kevesebbet tud fizetni.

 

Tájékoztassa a bankot a megváltozott körülményekről és kérje a szerződés módosítását csökkentett havi törlesztő részlettel. Hivatkozzon arra, hogy a banki elutasítás esetén bíróságtól is kérheti a törlesztő részletek csökkentését, akár jelentősen az eredeti havi törlesztő részlet összege alatt is.

Ptk. 241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

 

Erre azonban csak az hivatkozzon, aki e devizafelár miatt nem perel, mert a bíróságok rosszhiszeműnek tartják a fizetni nem tudó ügyfeleket a devizaperekben.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

G) Néhány gondolat a gépkocsi hitelek kezelésére

 

A gépkocsi kölcsönöknél elvileg ráér bevárni, amíg a hitelező perli be, de akkor már nagyon az események után vagyunk.

1. Az eseménynapló alapján már most kezdje meg az események, iratok, elszámolás összeállítását.

2. A gépkocsit semmiképpen nem kell leadni, azt erőszakkal nem vehetik el, csak jogerős ítélet alapján a végrehajtó teheti meg.

3. Behajtóval nem kell tárgyalni, nincs hatósági joga, sőt fel lehet jelenteni.

Behajtó és végrehajtó jogainak különbözőségéről

1. Behajtás

A behajtó nem hatósági személy, a hitelező (bank) megbízása alapján annak nevében jár el, nincs több joga, mint a banknak, vagy a bank ügyvédjének. Szabályos, ha felszólító levelet ír és -amíg el nem tiltottuk- személyesen is keresheti az adóst. A továbbiakban nem zaklathatja az adóst személyesen. Az első alkalommal akár telefonon világosítsuk fel, hogy ne zaklasson, személyesen ne keressen, mert azzal az önbíráskodás bűntettét követi el vagy akár a zsarolás bűntettének is minősülhet és ezért feljelentést teszünk a nyomozóhatóságnál.

Önbíráskodás: Btk. 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

(Ez a kivétel a végrehajtót és a birtokost/használót illeti meg. Tehát nem a tulajdonost!)

Ha az erőszak nem állapítható meg, akkor is zaklatás. Sem a hitelező, sem a behajtó nem jogosult igazoltatni, feltartóztatni, de még a zaklatásra sem.

Zaklatás Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

4. Ha a hitelező a jegyzőnél kéri a gk. ideiglenes kivonását a forgalomból, akkor feltétlenül el kell indítani a semmisségi megállapítási pert és arra hivatkozva (a keresetlevél érkeztetett példányának csatolásával) kell kérni az eljárás felfüggesztését is a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32.§ (1) bekezdése alapján.

Ket. 32. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

 

5. Ha közjegyzői (MOKK) fizetési meghagyás érkezik, arra azonnal ellentmondással kell élni (határidő: 15 nap) és a -semmisségi kereset tartamának megfelelő ellenkérelmet benyújtani legkésőbb a per első tárgyalásán.

 

6. Ha a behajtó elszállítja az utcán parkoló gépkocsit, ne csak a rendőrségen tegyen feljelentést (nem fognak intézkedni), hanem a jegyzőnél kell birtokvédelmet kérni a Ptk. 5:8.§ alapján. A birtokvédelme akkor is kérhető, ha tartozás áll fenn, vagy a szerződését már felmondták! A birtokvédelem azért jogos, mert a BIRTOKBAADÁSKOR jogszerűen szerezte meg a birtokot!

Ptk 5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]

(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

 

7. Vételi jog megszűnése

Ha az 5 éves vételi jog lejárata után újra akarja kötni a bank a szerződést az tisztességtelen, jogszabály megkerülésére irányul, tehát érvénytelen. Ha megtagadja az aláírást, erre hivatkozással a hitelező felmondása nem szabályos. Az 5 év leteltével követelje a törzskönyv, az elidegenítési és terhelési tilalom valamint a vételi jog törlési engedély kiadását a bankjától. A bank nem hivatkozhat a fedezet megszűnésére és az erre hivatkozással történő felmondásra, mert a fedezet törvényesen csak 5 évre szólt és továbbit nem nevezett meg. A Hpt. 213.§ (1). bek. e) pontja semmis a szerződés, ha nem szerepel benne a (pót)fedezet. Tehát, ha fedezetre hivatkozással mondja fel, akkor éppen a bank jelenti ki a semmisséget.

 

8. Törzskönyv visszaigénylése:

T. Címzett!

Az Önökkel 5 évre kötött vételi jog/opciós szerződésem 2013. március 13-án lejárt. A szerződés alapján kérem szíves intézkedésüket az Önöknél lévő ABC-012 forgalmi rendszámú gépkocsim törzskönyvének kiadására, megküldésére postai úton a címemre.

 

 

H) Néhány gondolat a cégeknek

 

1. Követelés vitatása

A cégeknek különösen figyelni kell a törlesztő részletek teljesítésére, mert elmaradás esetén gyorsan felszámolás indulhat ellenük! A felszámolás csak akkor kerülhető el, ha az első teljesítés mulasztását követő 20 napon belül tértivevényes levélben értesítik a bankot, hogy vitatják a követelést. Természetesen lehet tovább fizetni egészben vagy részben tartozást. Ha kicsúsztak a 20 napból, pótolhatják az értesítést, de legfeljebb a banki felszólításig. Ezt ne várják meg, mert az (gyakorlatilag) egyenlő a felszámolási eljárás megindításával.

Cstv. 27.§ (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette

 

2. Lízingeszköz visszakövetelése

A lízingnél a bank tulajdonában marad az eszköz (gk.). A behajtó feljelentésére a nyomozóhatóság hajlamos csalás, sikkasztás miatt nyomozást elrendelni. A nyomozást jó eséllyel akkor lehet megszüntetni a gépek megtartása mellett, ha bemutatják a semmisségi kereset elindítását és a gépeket, miszerint nem került ki a birtokukból (nem adták el, nem adták tovább).

 

3. Nincs fogyasztóvédelem

A vállalkozókat nem támogatják a fogyasztóvédelmi törvények, ezért nehezebb a semmisségi perben eredményt elérni. Értelemszerűen a cégfinanszírozásért kezességet vállaló tulajdonosokat sem segítik e törvények, ezért fokozott figyelemmel és mielőbbi perindítással célszerű gondoskodni a devizakölcsön/lízing kezeléséről. Pernyertesség esetén a kezes minden kötelezettségétől szabadul.

 

4. Nincs kézbesítési vélelem megdöntése

Jogi személy (Kft. Zrt. Szövetkezet) esetén nincs mód az át nem vett levelek kimentésére.

 

5. Felszámolás alatt

A kezes vagy zálogjogosult a felszámoló tudta és beleegyezése nélkül is indíthat pert a semmisség megállapítására a saját érdekei védelme érdekében.

 

6. Per előkészítése

Jogi személy (Kft. Zrt. Szövetkezet) esetén a pert csak akkor lehet megindítani, ha előtte a bankot tájékoztattuk a semmisség okairól és felajánlottuk az egyezséget.

Pp. 121/A. § (1) A jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek.

Pp. 121/A. § (2) Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell:

a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy

b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.

Pp. 121/A. § (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratoknak tartalmazniuk kell különösen:

a) az előzetes levélváltás, illetőleg az előzetes tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült véleményeltérés adatait,

b) az esetleges előzetes elszámolás eredményét, továbbá

c) ha az üggyel kapcsolatban bírósági vagy más hatósági határozat született, annak ügyszámát és tartalmának lényegét.

 

 

I) Közjegyzőkről összefoglalóan

 

1. MOKK levél fizetési meghagyásról

A gépkocsi kölcsönöknél fordul elő (és a közüzemi tartozásoknál...)

15 napon belül ellentmondással kell élni, ha nem ért egyet a tartozással, mert jogerőre emelkedik és végrehajtható (ítélet erővel bír!)

A közüzemi tartozásokról megjegyzem: ne pereljenek, inkább részletfizetési megállapodást kössenek a közüzemmel, ne a végrehajtóval.

 

2. Felmondott ingatlanfedezetű kölcsön

2.1. A közjegyzőnél nyilatkozzanak, hogy a valóságban felvett kölcsön összege kevesebb, mint az okiratban szereplő.

 

2.2. Szólítsák fel a közjegyzőt, hogy nyilatkozzon az általa készített közjegyzői okirat nem felel meg a közokirati feltételeknek, az csak magánokirat a Közjegyzői törvény 131.§ (1) bek. szerint.

A szerződéskötéskor aláírt közjegyzői okirat (szerződés vagy tartozáselismerő nyilatkozat) nem közokirat, mert semmis szerződésen alapul, ugyanis nem tartalmazza a Hpt. 213. (1) bekezdés c) pont szerinti minden költséget, így különösen az deviza-árfolyamrés éves százalékos mértékét, továbbá a Hpt. 213. (1) bekezdés c) pont szerint nem részletesen meghatározott a díjemelés .

Ktv. 1. § (2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

Ktv. 3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

Ktv. 121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

Ktv. 131. § (1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

 

3. Végrehajtási záradék kiállításakor

Kérni kell a közjegyzőt, hogy törölje a végrehajtási záradékát, mert az érvéntelen szerződésen alapul. Fővárosi Törvényszék 2012. december 07-i jogerős ítélete, ahol a Törvényszék megállapította a devizakölcsön szerződés semmisségét, mivel az nem tartalmazta százalékosan a deviza vételi és eladási árfolyam különbség közötti árrés költségét (43.Pf. 636.553/2012/7). A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú felülvizsgálati eljárásában 2013.07.04-én hozott döntése megerősítette a semmisséget.

Ez a döntés Önre is irányadó lehet, ha a hitelezővel egyedileg megtárgyalták, hogy a forint forrása miatt a hitelező a szerződés keretei között fogja átváltani a forintot devizára, amelynek költsége van.

A törvénysértő végrehajtási záradékot törölni kell.

Vht. 211. § (2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

A törvénysértésre bármelyik fél határidő nélkül hivatkozhat.

Vht. 212. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.

A közjegyzői okiratokra a bírósági határozatok szabályait kell alkalmazni

Vht. 31/E. § (2) A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a helyi bíróság határozatával azonos hatályú.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Javasoljuk, hogy keresse a kapcsolatot a devizahitelesekkel foglalkozó civil szervezetekkel és minden intézkedés előtt kérje ki tanácsukat, kérje jogi segítségüket, mert önállóan nem lesz képes a hatékony érdekérvényesítésre.

 

Kelt: Budapesten, 2014. július 17. napján.

 

 

Bátor Program munkatársai