v25

,164.jpg

 

BÁTOR PROGRAM

Egyesület

 

Bank: CIB 10701331-67706985-51100005

Nytsz: 01-02 0014850.          Adószám: 18333484-1-42

Székhely: H-1154 Budapest, Őrjáró tér 5.     (+36)30/949-4925

www.batorprogram.hu                Email: bator@kerekesdr.hu

A Fehérkéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége tagja

Félfogadás hétfőn 10:00 és 16:00 óra között. Tel ügyelet: hétfőn 08:00 és 09:00 között

 

 

Tájékoztató

a személyes meghallgatáshoz

A legfrissebb változatot a honlapon éri el:

http://www.batorprogram.hu/0/Személyes meghallgatás.htm

 

Az új bejegyzéseket barna színnel jelöltük

 

Az I-IX. fejezetek elolvasása kötelező, kérem vegye komolyan! A további fejezetek inkább csak ajánlott irodalom.

 

A személyes meghallgatással nem nyertünk és nem vesztettünk pert, tehát ne izguljon. A jó felkészülés viszont elvárható mindannyiunktól, ezzel is megtisztelve a bíróságot és egymást. Egyedül a IX. fejezet lehet perdöntő és csak a bukás irányába: a vállalkozó megfoszthatja magát a fogyasztóvédelemtől, ha nem veszi figyelembe a IX. fejezet előírásait.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mielőtt belemerülnénk a tájékoztatás részleteibe, ízelítőül olvassunk bele egy korábbi tárgyalás jegyzőkönyvébe:

 

Az ügyintéző pontosan tudta, hogy 50.000Ft-ot tudunk havonta törlesztésre költeni. Így számolta ki a banki programból, hogy mennyi kölcsönt és milyen futamidőre kaphatunk. 47.000Ft volt az első törlesztőrészlet. Mi elmondtuk, hogy 50-51ezer forint az, amit még be tudunk vállalni.

Tehát pontosan látható a szerződési szándék: 50-51 ezer forint és a bevállalt, megismert kockázat: 3-4 ezer forint. És pontosan látható, hogy a banki ügyintéző tisztában volt az ügyfél fizetési akaratával, a kockázatot is meghatározták: 3-4 ezer forint/hó.

 

Értette-e a szerződés tartalmát? A szerződést átolvastam. Nyilván nem minden maradt meg bennem. A szerződés (kockázatfeltáró nyilatkozat) árfolyamváltozásra, törlesztőrészletre vonatkozó figyelmeztetés nem volt egyértelmű, ezért kérdeztem az ügyintézőt, aki megnyugtatott, hogy a futamidő alatt nem várható 5-10%-nál nagyobb emelkedés. Ismételt kérésre is azt válaszolom, hogy nyilván nem minden pontját értettem a szerződésnek, de RÁKÉRDEZTEM és az ügyintéző megnyugtató választ adott

Ezt még kétszer megkérdezte a bank ügyvédje, de az ügyfelünk nem többet csak ennyit, de azt ugyanúgy elmondta mindannyiszor.

 

Bíró felolvastatta az ügyféllel a kockázatfeltáró nyilatkozatot (jelentős árfolyam emelkedés, törlesztőrészletemelkedés veszélye), majd rákérdezett, hogy ezt értette-e?

A válasz ugyanaz.

Az adós tudni szerette volna, hogy mit vállal, ezért rákérdezett a törlesztőrészlet emelkedésre és az ügyintéző ekkor válaszolta, hogy a futamidő alatt nem várható 5-10%-nál nagyobb emelkedés.

Bíró kérdésére, hogy a felolvasott szöveg ismeretében megkötné-e ma is a szerződést, az ügyfél helyesen rávágta, hogy igen, mert az ügyintéző azt mondta, hogy a futamidő alatt nem várható 5-10%-nál nagyobb emelkedés.

 

Bíró kérdése, hogy miért bízott a csekély változásban: az ügyintézőnek elmondtam, mennyi pénzt szánunk a törlesztésre, többet nem is tudtunk volna fizetni. A jövedelmemet is megkérdezték, így biztos voltam benne, amikor kb. 3 hét múlva értesítettek, hogy mehetek szerződést kötni: elegendő lesz a jövedelmem a törlesztőrészlet emelkedésre. Ezt vizsgálták. Szóba sem került, hogy a futamidő alatt úgy megemelkedhet a törlesztés, hogy nem fogom tudni fizetni.

 

Egy másik személyes meghallgatásból csak annyit emelek ki, hogy a devizában nyilvántartott, deviza alapú kölcsön konstrukcióról bírói kérdésre azt válaszolta az ügyfél, hogy neki teljesen mindegy volt, hogy a bank miben tartja nyilván, milyen alapon adja kölcsönt. Az világos volt, hogy a deviza alapú/elszámolású alacsonyabb a kamattal, így alacsonyabb törlesztőrészlettel fizethető. A törlesztőrészlet ingadozása is érthető volt, mert a deviza kamatát nem Magyarországon határozzák meg, így az gyakrabban változhat a forintéhoz képest.

 

A deviza alap/elszámolás a bank belső elszámolási rendje, nyilván alacsonyabb kamattal tudja adni a kölcsönt, ha a nyilvántartásaiban ilyen alacsony kamatú devizában vezeti, könyveli. Szóba sem került, hogy a devizakölcsönünk meghaladhatja a forint hitelek törlesztőrészletét.

 

Aki nem kérdezett, nem kapott semmilyen tájékoztatás, nem hitegették a csekély változással, az is bízhatott abban, hogy a devizaelszámolás miatt mindig alacsonyabb lesz a törlesztője, mivel arra nem figyelmeztették, hogy meghaladhatja a forint kölcsönök törlesztését. Ez is egy felső korlát.

 

a horvátországi közérdekű devizahiteles perből is van mit tanulni:

- ha megkérdezik, hogyan választotta ezt a bankot, akkor érdemes sorolni azokat a reklámokat (főként az adott bankra vonatkozót!), amelyek az olcsó -deviza- hitel felé terelték az érdeklődését;

- van, akit a "stabil" svájci frankkal csábítottak, hitegettek, ezt is szeretjük hallani.

- a tájékoztatásban nem az emelkedő árfolyamra helyezte az ügyintéző a hangsúlyt, hanem az ingadozásra, amely ugye hosszabb idő alatt ki is olthatja egymást.

- a forint árfolyamát nem engedték eltávolodni az eurótól, ez egy viszonylagos biztonságot jelentett (2008. márciusig, mert akkor megszünt), értelemszerűen a korábbi szerződéseknél arra hivatkozunk, hogy nem tájékoztattak az intervenciós sávról, hogy a forintot mesterségesen magasan –erős pozícióban-tartották)és arról, hogy ez a hatósági "árfolyambiztosítás" csak akkor marad fenn, ha belépünk az Euró zónába; ha 2008. márciusa utáni a szerződés, akkor: nem figyelmeztettek, hogy nincs védelem az árfolyam leértékelődésre, de azt sem mondták, hogy volt állami beavatkozás, tehát a 2008 előtti alacsony árfolyam nem a stabil gazdasági folyamatok hanem állami beavatkozás eredménye volt;

- nem hívták fel a figyelmet arra, hogy nemcsak a tőkét, hanem a kamatot is devizában számolják fel.

 

 

I. Mit állítunk a keresetünkben?

 

A tájékoztatót az árfolyamkockázat tisztességtelenségére indított perekhez készítettük. Ha az Ön keresete egyéb kérelmet tartalmaz, pl. kezelési költség tisztességtelensége, avagy az Üzletszabályzat kötelező elfogadtatásának tisztességtelensége, esetleg létre nem jött szerződés, netán forint kölcsön; akkor nyilván azokra tekintettel nyilatkozzon. A tájékoztatóban zöld színnel jelöljük a más kereseti kérelemre vonatkozó részeket.

 

1. Először egy rövid összefoglaló:

A személyes meghallgatásból ki kell derülni, hogy mekkora összeget szánt a törlesztésre és erről mennyire tudott az ügyintéző.

Az ügyintéző mit mondott, mennyire emelkedhet a szerződésben meghatározott havi törlesztés, továbbá ki volt az az ügyintéző, aki ezt nyilatkozta. A "mennyit szánt rá" és a "mennyire emelkedhet" a törlesztőrészlet kérdésekre nyilván azonos mértékű összeg a válasz. Ha magasabb törlesztőrészlet is szóba jött volna, meg sem kötötte volna a szerződést.

Ön a szerződésből azt megértette, hogy mennyi a havi törlesztőrészlet és annak esetleges módosulása (nem is feltétlenül az árfolyamkockázat miatt, mint inkább a kamat miatt). És megértette; mert, ha az ügyintéző megmondta, hogy mennyit fog változni, akkor azt elég egyszerű megérteni.

Nyilván azt is lehet mondani, hogy egyáltalán nem kellett kockázattal számolni (persze ehhez az ügyintéző megerősítő nyilatkozata, tanúvallomása is kell). Azt is mondhatja, hogy egyáltalán nem kapott figyelmeztetést az árfolyamkockázatra, de olvassa végig a szerződését, mert lehet, hogy talál-e benne figyelmeztetést a kockázatra. Ha talál, akkor alappal nem gondolhatott a változatlan forint törlesztésre, csupán figyelmetlen volt.

 

Tehát a nyilatkozatából derüljön ki:

- mekkora összeget szánt a törlesztésre (ez egyenlő az első törlesztőrészlettel;

- mekkora tartalékot hagyott, amelyet még tud fizetni a havi jövedelméből (ez éppen a kockázat mértéke);

- ki számította ki (név szerint) a törlesztőrészleteit (az nyilván tudta is, hogy mennyit szán az ügyletre) és

- mit mondott a törlesztőrészlet változásról, különösen az Ön "tűrőképessége" (fizetési korlátai) határait ismerve;

- szóba került-e a forintkölcsön (nem kérte, vagy nem is kaphatott volna?);

 

Az összegekről lehetőleg pontosan és határozottan nyilatkozzon. Az ügyintézőről –név hiányában- legalább annyi jó tudni, hogy aláíró volt-e, ő vette-e át a kölcsönkérelmet. Hitelközvetítőt is próbáljuk beazonosítani, ha volt. Ha cégnél dolgozott, akkor segít a cég nevének ismerete.

(Figyelem! Nem érdekes, hogy ott dolgozik-e vagy sem, az már az ügyvéd dolga, hogy előkerítse a bank útján.)

Arra felhívjuk a figyelmet, hogy ne a tárgyaláson ígérje meg a bírónak, hogy megkeresi az ügyintéző névkártyáját. A bíróságot tiszteljük azzal, hogy felkészülten jövünk a tárgyalásra, ne ott kezdjen el fejben nyomozni az adatok után.

 

2. Árfolyamkockázat

Szlogen szintű, hogy "engem nem tájékoztattak semmiről". No, akkor gyorsan el is veszti a pert!

 

Mielőtt belemerülnénk, jogászkodjunk egy kicsit:

A banknak kell bizonyítania, hogy felhívta az Ön figyelmét az árfolyamkockázatra. (Ez jól hangzik csak sajnos a szerződésekben, máshol az Üzletszabályzatban benne van és lehet, hogy kockázatfeltáró nyilatkozat is készült. És még fokozhatjuk: az Üzletszabályzat átadás nélkül is a szerződés részévé vált.)

Ilyen tényállás mellett a bizonyítás átszáll az ügyfélre, neki kell bizonyítani, hogy az ügyintéző korlátozott kockázatról beszélt. Ezért nehéz pert nyerni!

 

Az árfolyamkockázat tisztességtelenségére akkor hivatkozhatunk a KÚRIA szerint, ha a szerződéskötéskor kapott tájékoztatásból bízhatott az Ügyfél a kockázat korlátozott mértékében. Rá kellett kérdezni, hogy mekkora is lesz a kockázat és az ügyintéző megnyugtató válasza alapján vette fel a kölcsönt. Tehát bízhatott benne, hogy a törlesztőrészletnek volt felső határa a kockázat ellenére. Ha a szerződésben vagy a kockázatfeltáró nyilatkozatban szerepelt is a felhívás a kockázatra, az ügyintéző az Ön érdeklődésére megnyugtató választ adott, illetve nem tért ki a kockázat alábbi körülményeire:

a) A törlesztőrészlet felső határa vonatkozásában:

- az ügyintéző bizonyos összeget/százalékot/árfolyamot megjelölt, mint felső törlesztési összeghatárt;

- az ügyintéző nem hívta fel a figyelmét, hogy a deviza törlesztőrészlet meghaladhatja a forint kölcsön törlesztőrészletét;

- az ügyintéző nem hívta fel a figyelmét, hogy a deviza törlesztőrészlet meghaladhatja az Ön szerződési szándékát (amennyit a törlesztésre szánt maximum, ha erről tájékoztatta az ügyintézőt és remélhetőleg Ön erről tájékoztatta, hiszen ez alapján kalkulálták ki a törlesztőrészletét!);

- az ügyintéző nem hívta fel a figyelmét, hogy a deviza törlesztőrészlet meghaladhatja akár a kölcsönkérelemben megjelölt jövedelmét is;

- nem hívták fel a figyelmét, hogy a valós kockázatot hogyan tudná a jövedelméből lekezelni (futamidő hosszabbítás, forintosítás, biztosítás...);

 

(Fix törlesztőrészlet esetén nem a törlesztőrészlet emelkedett, hanem a futamidő hosszabbodott. Arról tájékoztatta az ügyintéző, hogy hány hónappal hosszabbodhat meg törlesztések száma.)

 

b) Az árfolyam változás gazdasági összefüggése körében:

- az ügyintéző bemutatta-e az elmúlt időszak devizaárfolyam változásait és mondta-e, hogy a jövőben is hasonló mozgások várhatóak;

- mondták-e, hogy a csökkenő és emelkedő árfolyamváltozás hosszabb távon egyenlíti ki egymást;

- volt-e szó a magyar gazdaság helyzetéről, amelyből tartós árfolyam emelkedésre lehet számítani;

- elmondták-e, hogy a forint árfolyama a szerződést megelőző időszakban mesterségesen volt magasan tartva a devizákhoz képest;

- volt-e szó arról, hogy a Magyar Állam az Euró zónához kíván csatlakozni, ezért nagyobb árfolyamváltozás már nem várható (2008. március előtti szerződésekre lehet igaz, addig állt fenn a ±15%-os intervenciós sáv);

 

c) A hitelbírálat (bevizsgálás) során az ügyintéző nem hívta fel a figyelmét, hogy:

- a nem számolnak az árfolyam, de még a kamatkockázattal sem;

- csak a szerződéskötés idejére vizsgálják be, nem az egész futamidőre.

 

d) betörlesztéses konstrukció, azaz lakáskassza vagy életbiztosítás esetén tájékoztatták-e arról, hogy az kockázatosabb, mintha a tőkét fizeti a kapcsolt szolgáltatás/termék helyett.

 

Alapvető tétel, hogy korlátlan kockázatra, korlátlan havi törlesztőrészletre nyilván nem kívánt szerződni.

 

Ha a szerződés nem tartalmazza az árfolyamkockázat veszélyét, akár azt is állíthatja, hogy nem számolt kockázattal. (A jogi képviselő ilyenkor arra hivatkozik, hogy a devizanyilvántartás önmagában nem jelent kockázatot, mert a számviteli törvény szerint a valóságos értéket kell könyvelni, tehát az átadott forintértéket. A devizanyilvántartás csak a kedvezőbb kamatszámítás miatt kellett, az idegen deviza kamatváltozása azonban nagyobb kockázatot jelent.)

Ha viszont tisztában volt az árfolyamkockázat veszélyével, akkor azt úgy értette, hogy ezért a szerződésben rögzítettnél magasabb is lehet a törlesztőrészlet, de abban biztos volt, hogy ez az emelkedés nem mehet a fent felsorolt határok fölé, mivel a Hitelező szakszerűen bevizsgálta és úgy nyilatkozott, hogy alkalmas a kölcsön felvételére. A Hitelező az ügyfél jövedelemigazolását (jövedelem nyilatkozatát) bekérte (esetleg még a havi háztartási rezsi költségeket is ismerte), emellett még fedezet is rendelkezésre állt; ennek tudatában fogadta be a kölcsön igénylést, készítette el a szerződést.

 

Speciális eset a kamat (kezelési költség) fizetése törlesztő részlet nélkül (úgynevezett türelmi idős konstrukció) és mellette életbiztosítás, lakáskassza szerződés alapján gyűjteni fizetni a tőkét. Ez esetben a kockázat nyilván csak a kamatra vonatkozhat.

 

Lelkesebbek olvassák át a szerződésüket, hogy abban szerepel-e az alábbiakból valamelyik:

Ha a szerződés szerint pótfedezet bevonására is sor kerülhetett, akkor sem merült fel, hogy pótjövedelem bevonására lenne szükség határidőben történő teljesítés esetén.

Ha a szerződés forintosítást tartalmaz, abból egyértelmű, hogy nem korlátlan emelkedésű a törlesztőrészlet (van, ahol ez a kikötés csak a kockázatfeltáró nyilatkozatban és az Üzletszabályzatban szerepel).

Ha a kockázatfeltáró nyilatkozat "jelentős mértékű" törlesztőrészlettel fenyeget, az sem korlátlan, a jelentős az 10-20 %-nál nem lehet több.

Ha a pótfedezet szükségessége az ingatlan "kielégítést veszélyeztető" mértékű csökkenése miatt szükséges, akkor a "jelentős" nem lehet olyan kockázatos, hogy veszélyeztesse a jövedelemből történő részletfizetés teljesítését, tehát nem jövedelmen felüli kockázat.

 

3. Szerződési akarat

Érdemes részletesen előadni, hogyan alakult ki a kölcsön és a törlesztőrészlet összege. Pl. az első alkalommal az ügyintézőnek elmondta, hogy mekkora kölcsön összeget szeretne. Az ügyintéző tájékozódott jövedelméről, fedezetéről (ingatlan értéke) majd a számítógépen elvégezte az előzetes kalkulációt. Ha nem a kölcsön összegéből indult ki, akkor mondja el, miért és mi volt a kiindulási alap. Számolt hosszabb rövidebb futamidőt, több-kevesebb törlesztéssel. Ön ekkor elmondta, hogy amekkora törlesztőrészletet kíván, tud fizetni. Az ügyintéző ehhez kalkulálta a futamidőt (alacsonyabb törlesztőrészlet hosszabb futamidőt generált). Ezek után vagy közben került szóba, hogy a kockázattal mennyivel emelkedhet a törlesztés. Tehát Önnek több összegről kell tudni nyilatkozni: amikor bement a bankba, volt elképzelése, hogy mennyit bír, akar fizetni havonta (I. összeg, pl. 50.000Ft). A kalkuláció alapján megállapodtak a kölcsönösszegben, a futam időben és a kezdő törlesztésben (II. összeg, pl: 45.000Ft). Ez a törlesztőrészlet lehetett kevesebb, mint a korábbi szerződési akarat (I. összeg), mert kellett a kockázatra is tartalékolni. Mindenesetre két összeg van, a magasabb összeg az, amelyik a megemelkedett fel a törlesztés, amit még tud fizetni. Hiszen ezekkel a feltételekkel vállalta a szerződést (a példában kb. 10% kockázat vállalását tartalmazza).

A példát cifrázhatja, ha életbiztosítási vagy lakás takarékpénztári befizetések is voltak, vagy egyébként türelmi idő. A perben kedvező, ha a türelmi időt követő időszakra nem volt megállapodás a törlesztőrészletre, mert akkor nagyon hiányzik a szerződési akarat.

 

4. Kezelési költség

A kezelési költség tisztességtelenségére azért hivatkozhatunk, mert nem kértünk és nem kaptunk plusz szolgáltatást az egyszerű kölcsön nyújtáson kívül. (Ha precízek akarunk lenni, akkor 1/egy plusz szolgáltatást kértünk: a pénzváltást, de ennek ismertük is a díját: az eladási és a vételi árfolyam néhány százalékos különbsége volt a díj). Nyilván, amelyik szerződés kezelési költséget, folyósítási jutalékot, szerződéskötési díjat nem tartalmaz, ott ezt nem tettük a per tárgyává.

 

5. Üzletszabályzat

(Erre akkor is hivatkozunk, ha nem kereseti kérelem.)

A keresetben azt állítjuk, hogy az aláírt és átadott okiratokon kívül Üzletszabályzatot, Hirdetményt, Kondíciós listát nem kapott. Tehát HATÁROZOTTAN nyilatkozzon. Kevés azt mondani, hogy "nem emlékszem". Nyilván megvan az összes irata és ez nincs közötte. Ha utólag kapta meg, szerződéskötést követően, akkor ezt szépen az időrendiség hangsúlyozásával ismertesse. Szedje össze a szerződéskötés előtt és a szerződéskor kapott iratokat. De ne legyen benne, amit a szerződés kötés után kapott! (Ezt mindig eltévesztik, figyeljen rá!)

FIGYELEM! Szokássá vált, hogy az ügyfelek koffernyi iratot hoznak magukkal. Minek? Átnyúlva a saját ügyvédje feje felett, esetleg a bíróság invitálására csatolna olyan iratokat, amelyeket az ügyvédje nem látott, beadását nem hagyta jóvá? Ne babráljon ki saját magával! Egyszerűen fogalmazva nem akarunk iratot látni az ügyfél kezében a bírósági folyóson, tárgyalóban! Saját (nem nyomtatott) készítésű feljegyzést, vázlatot vihet magával a tárgyalóba. Olyat, amelyet, ha elkér a bíró, akkor nem lesz a hátrányára.

 

6. Kockázat feltáró nyilatkozat

A kockázatfeltáró nyilatkozatot általában a kölcsönkérelemkor kellett kitölteni. Ahogy nem készített másolatot a kölcsönkérelemből, úgy nincs feltáró nyilatkozata sem, pedig aláírta. A másik megoldás, hogy a szerződéskötéskor íratták alá, de nem adták át. Gépkocsi kölcsönnél lehet, hogy csak az át nem adott ÜSZ tartalmazza.

 

Végsősoron a bíróságon szembesül az irattal, amit a bíró fel is olvastat Önnel. Miért félnek kimondani, hogy ezt az iratot nem látták, nem emlékeznek rá, annak ellenére, hogy aláírták? Sorozatosan tapasztaljuk a perekben, hogy az Ügyfél idegszála megpattan az emlékeiben kotorászva, mikor írhatta alá. És persze elismeri, hogy "biztos olvastam, ha aláírtam". Hát nem igaz! Kedves Ügyfél, ezt Ön is tudja! Tehát az igazat: nem látta, nem olvasta! (Nyilván ha nem rendelkezik erről saját példánnyal). Olyan szépen elmondják, hogy annyi iratot kellett aláírni, hogy követni sem tudták. A kockázatfeltárásnál pedig képtelenek ugyanezt a mondatot elmondani! Keményebb kiállású ügyfél egyenesen nem akarta elismerni a másolatban odadugott aláírását és (ügyvédje) bekérte az eredeti okiratot, abból szeretne meggyőződni, hogy valóban ő írta-e alá vagy csak odamásolták a nevét.

 

7. Iratok megismerése

Fontos, hogy melyik iratot mikor kapta meg olvasásra.

a) Ha a szerződés tanulmányozására nem kapott időt, az tisztességtelen. Ezt azonban bizonyítani nem tudjuk, mert az ügyintéző azt fogja mondani, hogyha szólunk akár napokra hazavihette volna. Ahol a közjegyzőnél készült csak szerződés, ott azért van esély a bizonyításra, mert csak a közjegyző előtt kapta kézhez, olvashatta át az iratot.

Rossz hír: ha a kockázatfeltáró nyilatkozat dátuma korábbi a szerződéskötésinél, mert akkor volt elegendő idő a kockázat felmérésére, utánajárására (legalábbis a bíróság szerint).

Az üzletszabályzat (ÁSZF) akkor nem válik a szerződés részévé, ha azt aláírás után kapta kézhez (bizonyíthatóan előbb nem volt módja megismerni).

 

8. Teljesítés

A perben azt nyilatkozza, hogy egyösszegben ki tudja fizetni a fennálló tartozását. Akkoris, ha költségmentességet kapott. Majd a család, rokonság, barátok segítenek...

Ehhez egy kis magyarázat:

- ha a pernyertesség esetén fennálló tartozást nem képes megfizetni, akkor akár el is utasíthatják a keresetet. Bár ez alapvető törvénysértés, a Kúriának van ilyen iránymutatása [1/2010. (VI.28.) PK vélemény 4. pont];

- a megállapodáshoz, kivásárláshoz (részletesebben itt: www.batorprogram.hu/0/Megállapodásról.htm) annak van jobb esélye, aki nem képes fizetni;

- a megoldás, hogy pernyertesség esetén a fedezet (gépkocsi, ingatlan) felhasználásával rokon/barát kivásárolná a követelést.

 

9. Deviza alapú nyilvántartás

Esetenként hivatkozunk arra is, hogy a nyilvántartás bármiben történhet, attól még nem ébred kockázat a teljesítéskor. (Mondjuk, ha a bank gombokban tartaná nyilván az adós tartozását, attól még akkor is forintban és annyit kellene visszafizetni, mint amennyi a szerződésében szerepel.) Ehhez képest azonban a szerződéskötéskor, ha szóba került a kockázat, akkor magyarázni kell, hogyan fér meg a forint értékű (kockázatmentes) nyilvántartás a változó (kockázatos) törlesztőrészlettel.

Tehát az alapállításunk, hogy a magyar jogszabályok (Számviteli Törvény) szerint a pénzügyi nyilvántartást valós értéken kell vezetni. Ha a kölcsönt forintban kapta és devizában kerül nyilvántartásra, akkor azt a devizaértéket minden hónapban át kell értékelni. A 150Ft/CHF árfolyamon felvett 10MFt nyilvántartási értéke: 66.667CHF. A következő hónapban egy 10%-os árfolyam emelkedéskor (165Ft/CHF) nem 11MFt lesz, hanem változatlanul 10MFt, csak a nyilvántartás változik 60.606CHF-re. Akkor hol a kockázat? Ott, hogy a devizák kamata gyakrabban változhat és nem a magyar, hanem svájci gazdaságtól, piactól függ.

 

A napokban az egyik ügyfelünk igen jól fejtette ki: az árfolyamkockázatról semmiféle figyelmeztetést nem kapott, de ő szerette volna tudni, hogy a törlesztőrészlete változhat-e. Ő inkább a kamat emelésre gondolt, de a választ megkapta, hogy kb. 10%-ot változhat a törlesztőrészlete.

 

Egy határozott ügyfél nyilatkozata:

Bíró: mit értett meg a kockázatfeltárásból? Felperes: Abból semmit. Az, hogy ingadozik, meg jelentősen emelkedik, azt ki érti? Az mekkora törlesztőrészlet? Ezért kérdeztem meg az ügyintézőt, azt már lehetett érteni, hogy max 15% lesz a változás.

 

 

II. Csak az igazat!

 

1. Aki nem mond igazat, vagy azt elhallgatja; bírsággal büntethető. Természetesen felejteni szabad, de nem "szelektíven", hogy csak az érdekében álló dolgokra emlékszik világosan, minden más rég volt... (Pl. volt, aki csak a törlesztőrészletre emlékezett. Bírói figyelmeztetésre az ügyfél kivágta magát, elmondta: nem is érdekelte más; csak az, hogy mennyit kell fizetni és az mennyiben változik; a többit úgysem értette, és nem is érdekelte. Hát így is lehet)

 

Az érvénytelenségi perben a vizsgálat csak a szerződéskötésig terjedő időszakra vonatkozik! Válaszait az akkori tudására alapozza! Ne arra, hogy ma mit gondol az ügyről! Nincs jelentősége, hogy utána mi történt. (Nincs jelentősége, hogy mennyire megemelkedett a törlesztőrészlet, hogy nem is volt deviza a kölcsön mögött, hogy kért-e fizetési kedvezményt, forintosítást ...)

 

Ebben a tájékoztatóban ismertetett szempontokat úgy mérlegelje, hogy csak akkor éljen vele, ha az a valóságnak megfelel. Tehát annyit használjon fel belőle, amennyi az események tükrében felvállalható. A hamis állítás, a nyilvánvalóan elhallgatott tény akár 500.000Ft pénzbírsággal is sújtható. Az erkölcsi kárról nem is beszélve.

 

Még egy ok az igazmondásra: az Ön által állított ügyintézői tájékoztatást (pl. nem fog nagyon változni a törlesztőrészlet) az ügyintézőtől is számonkérjük, Önnel és az elhangzottakkal szembesítjük. Kínos lenne, ha olyat bizonygatna, amelyet az ügyintéző sohasem mondott.

 

Ha nem tudja a választ: ne azon gondolkozzon, mit is kellene okosat mondani! És ne a mai tudásával próbáljon válaszolni. Amúgy a bíró és mindkét ügyvéd szakmája a tanú igazmondásának felismerése, tehát nem érdemes próbálkozni. Ha nem tudja mi a jó Önnek, hallgasson a szívére, tényben az emlékezetére, és soha ne spekuláljon, mi a bíró, ügyvéd szándéka a kérdéssel.

 

Figyelem! A saját ügyvédje is kérdezhet olyat, amelyről fogalma sincs, mi a jó válasz. Csak egyszerűen azt válaszolja, amit a szerződéskötéskor gondolt a kérdésről. Ha az ügyvédje "keményen" kérdez, ne féljen, nem Ön válaszolt rosszul, csak tartsa magát az eligazításhoz: tényszerűen, röviden és ha nyolcszor kérdezik, nyolcszor válaszolja ugyanazt (a saját ügyvédjének is, hiszen éppen ezt várja el Öntől!).

 

Tapasztalat, hogy a banki ügyvéd, vagy a bíró a kockázatfeltáró nyilatkozat felolvastatása után megkérdezi, hogy értette-e. Ezt nem, de az ügyintéző pontosan megmondta a kockázat lényegét, hiszen ő mondott számot, százalékot, felső határt stb. Ha nem értette az írott szöveget (márpedig azt tényleg nem lehet érteni) akkor az ügyvéd ismét kérdez: miért nem fordult az ügyintézőhöz, vagy szakemberhez a megértéshez? Az Ön válasza: éppen, hogy fordultam, az imént mondtam el, hogy az ügyintéző tájékoztatásából megértettem a kockázat lényegét (összegét, mértékét, tehát amit mondott az ügyintéző).

 

 

III. Felkészülés

 

1. A személyes meghallgatásra készüljön fel:

- lapozza át a szerződést, dátumot, összegeket, ismerje az alapadatokat (meghallgatáskor is önnél lehet), így különösen: jövedelme, mekkora összeget szánt törlesztésre, felvett összeg forintban, első törlesztőrészlet, utolsó törlesztőrészlet összege);

- rendszerezze az iratait, mit kapott és mikor a banktól;

- gyűjtse össze a szerződéskötésig kapott iratokat (a későbbi nem érdekes!);

- hányszor járt a bankban, kivel tárgyalt és milyen tájékoztatást kapott.

- olvassa át az eseménynapló kérdéseit (www.batorprogram.hu/iratok/esemenynaplo.htm)

 

2. A tárgyalást megelőző estén keressék egymást az ügyvédjével és beszéljék át, értelmezzék az olvasottakat.

 

3. Tényvázlat

Itt is felhívjuk Kedves Ügyfelünk figyelmét, hogy a tárgyalás előtt érdemes átolvasni az Irodának leadott adatlapot, kiegészítést, befizetéseket, eseménynaplót.

Ha változás lenne az adatokban, vagy hiányosan készült el, akkor kérjük pótolni levélben mindenképpen, ha gépen készült, akkor emailen is kérjük. Tárgyalás előtt két nappal kérjük szépen áttekinteni, hogy van‑e változás (befizetések, felmondás, megállapodás, stb.) és az esetleges változásokat megküldeni az Irodának.

Adatlap

(Alapadatok az ügy gyors áttekintéséhez)

www.batorprogram.hu/iratok/Adatlap.doc

Adatlap kiegészítése banki elszámolásról

(Nyilatkozat a banki elszámolásról,

részletezés XI. fejezetben)

www.batorprogram.hu/iratok/Adatlap kiegészítés elszámolásról.doc

Pénzügyi teljesítések táblázata

(Kölcsön folyósítás, törlesztések kimutatása)

http://www.batorprogram.hu/iratok/Befizetések.doc

Eseménynapló

(Részletes tényállás)

www.batorprogram.hu/iratok/esemenynaplo.htm

Amiről az eseménynaplóban nem ír, lehetőség szerint ne is beszéljen, ha nem muszáj, mert ügyvédi egyeztetés nélkül nem célszerű "mesélni", rögtönözni, új magyarázatokat kitalálni.

 

Az iratok áttekintésekor azt is ellenőrizze, hogy számunkra megküldte-e a DH törvényszerinti banki elszámolást:

Elszámolási törvény (2014. évi XL.tv.) szerinti EGYSZERŰSÍTETT banki elszámolás

 

Elszámolási törvény (2014. évi XL.tv.) szerinti RÉSZLETES banki elszámolás (a forintosítási értesítés nem kell)

 

Sajnos ez alapján kell a kereseti kérelmünkben meghatározott számítást, elszámolást elvégezni.

 

 

IV. Banki elszámolásról

 

1. Alapismeretek

A banki elszámolásról annyit kell tudni, hogy a bank az összes fogyasztónak (tehát nem vállalkozónak minősített) ügyfelének köteles volt elszámolást küldeni 2015. áprilisában-májusában. A levél úgy kezdődik, hogy "a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény alapján értesíti a bankja, hogy mennyi az Ön terhére tisztességtelenül elszámolt összeg. Erre panasszal élhetett. Amikor a panaszos eljárás lezárult az elszámolás felülvizsgált lett ("jogerős"). Az érvénytelenségi per csak ezt követően folytatható, addig az eljárás fel van függesztve. Az elszámolás tételei, amelyet a kereseti kérelem nem érint, az nem vitatható.

 

2. Panaszos eljárás

A bíróság első kérdése, hogy vitattuk-e az elszámolást? Az ügyvéd válasza, hogy nincs jelentősége, mert nem az Ügyfél nem tartozik a törvény hatálya alá.

A bíróság kérdése, hogy akkor miért nem utasította vissza az elszámolást? Az ügyvéd válasza, hogy az Ügyfelet nem tájékoztatták arról, hogy élhet a törvény adta választás jogával és joga van visszautasítani az elszámolást. Az elszámolás vizsgálatára, panaszolására az ügyvédnek nem is volt megbízása, tehát tanácsot sem tudott adni.

 

Fontos! A panaszos eljárásban nem konzultált ügyvéddel, tanácsot nem kért, nem kapott.

A panasz akkor jó, ha a szerződés semmisségére hivatkozott.

 

3. Ügyfél nyilatkozata a bíróságon

Csak, ha kérdezik (!) mondja el, hogy az elszámolást nem értette, nem tudta, hogy vissza lehet utasítani, ügyvéd nem vállalta a képviseletét. Ha panaszolt, a számolásban segítséget nyújtó személy nem tudta, hogy vissza is lehet utasítani az elszámolást.

 

Ön saját magától csak azt tudta nyilatkozni, hogy a szerződés semmis és ezt bíróságon kívánja érvényesíteni. Ha számszakilag, vagy egyéb kifogásokkal is támadta, nyugodtan elmondhatja, de nincs jelentősége.

A bíróságot csak annyiban érdekli a panasz oka, hogy hivatkozott-e az egyedileg megtárgyaltság miatti visszautasításra és talán szépíti a helyzetet, ha a semmisségre hivatkozott.

 

A bíróság megkérdezi, hogy a panasszal hol állt meg. Az eljárás a bank előtti panasszal kezdődik, aztán panasz a Pénzügyi Békéltető Testület előtt (PBT), bírósági felülvizsgálat és annak a fellebbezése. Semmi problémát nem okoz, hogy nem vitte végig az eljárást. Nyugodtan elmondhatja, hogy a bank válasza után már nem fordult a PBT-hez, mert reménytelennek találta az eljárás folytatását. Van, aki hivatkozik a PBT szabályaira, miszerint peres eljárás esetén nem lehet a PBT-hez fordulni. Ön pedig perelni akart.

 

4. Ügyvédi segítség volt-e

A bírák új fordulata, hogy igénybevett-e ügyvédet a panaszos eljárásban. Ahogy a mi ügyvédeink nem vállaltak el egyetlen panaszos eljárást, úgy kérjük, hogy Ön is azt nyilatkozza: nem kért, nem kapott tanácsot. A per miatt azt gondolta, hogy az elszámolásnak nincs jelentősége a semmisség perlése esetén.

Ha megkérdezik, hogy miért fogadta el a tisztességtelenség miatt visszafizetett/beszámított összeget a válasz egyszerű: mert az Ügyfélnek a tisztességtelen árfolyamkockázat miatt felszámított plusz pénz visszajár. Vigyázat! A bank az árfolyamrés és az egyoldalú díjmódosítás miatt fizette vissza, Ön az árfolyamkockázatra hivatkozzon.

 

 

V. Bírósági meghallgatás

 

1. A felperes ügyfél a bíró jobb oldalán lévő tárgyaló asztalnál foglal helyet az ügyvédje mellett. A meghallgatás előtt a bíró elkéri a személyi igazolványt, lakcímkártyát és az adóigazolványt.

 

2. A meghallgatás azzal kezdődik, hogy mesélje el hogyan történt, aztán kérdez a bíró, az ügyvédje, a bankos ügyvéd. A végén saját gondolatait is elmondhatja. (A nyilatkozatokat állva tegye meg, ha egészsége engedi. A bíró általában kiszólítja középre, de kellőképpen távol tőle, hogy az ügyvédek is lássák.) Jegyzőkönyv visszahallgatást nem kell kérni. Helytelen rögzítésnél azonnal szóljon, ne a végén. Az ügyvédje is ezt fogja tenni pontatlan jegyzőkönyvezés esetén.

Nagyon röviden és határozottan beszéljen. A saját gondolatait nem kell elmondania! Az ügyvédjével beszélje meg, ne a bíróságon improvizáljon!

 

3. Nem lényeges, hogy sohasem látott devizát. Az lényeges, hogy blanketta (sablon) szerződést kötött, hogy nem volt módja a szerződést módosítani, hogy aláíráskor kapta csak kézhez a szerződést.

 

4. Stílus

Határozott, nem bőbeszédű, nem mesélő, nem minősítő, nem következtető, nem okos(kodó), nem indulatos a bankokkal, ügyvédjükkel szemben; tehát hűvös, mintha érdektelen, szűkszavú tanú lenne.

Ha a bíró zaklatja, hogy miért írt alá olyan iratot, amelyet el sem olvasott, akkor olyan szemtelenséget mondhat, amilyet csak akar, mert ehhez tényleg nincsen semmi köze a bírónak, csak provokál (ugyanis ígyis-úgyis kötelezi Önt az aláírt irat). Ha a bíró többször rákérdez valamire, kéri bővebben kifejteni, ha jót akar magának, akkor nem igyekszik az okos ügyfelet eljátszani, aki készségesen próbál visszaemlékezni. Határozottan ismételje meg az addig elhangzottakat, de ne bővítse! Néhány ügyfelünk már bukott pert ott "helyben" ilyen "okos-figyelmes- segítőkész közreműködéssel". Inkább legyen naiv és visszahúzódó, mint csacsogó, jól tájékozott. Ha megkérdezi a bíró, hogy Ön mit gondol, a bank miért írta ezt vagy azt a szerződésbe, meg ne próbáljon válaszolni. Magyarázza a bank, de nem Ön! (A kérdés ugyanis arra vonatkozott, hogy az ügyintéző néhány %-os kockázati tájékoztatója ellenében miért volt a szerződésében jelentős kockázat? Kit érdekel? Ön ne akarja megmagyarázni a bank bizonyítványát!)

 

5. A bíró csak tényre kérdezhet

A bíró (ügyvéddel eljáró perben) csak tényállásra hallgathatja meg az ügyfelet. Hogy Ön milyen következtetésre jutott, mire gondolt a szerződés kapcsán; nem Ön, hanem az ügyvédje nyilatkozhat. Ezt persze a bíró nem tudja és folyton a véleményét kérdezi, meg azt, hogy miképpen értette az üzletszabályzat átvételét, a kockázat feltárást, stb. .... (az ügyvéd meg majd tiltakozik). Még annak sincs nagy jelentősége, hogy az ügyvéd mit mond (azért nyilván orientálja a bíróságot), mert az értékelés körében az átlagos fogyasztó gondolata kerül az Ügyfél helyzetelemzése helyébe. (Általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó. De, hogy az, ki...,  csak a bíróság a megmondhatója.)

 

Hogy mi a különbség a tény és a következtetés, vélemény között? Amit az ügyintézőtől hallott: az tény. Az, hogy mit értett meg belőle, az már nem tény, csak következtetés. És ha minősíti az ügyintéző tájékoztatását (nem volt érthető, rábeszélős, kockázat elkendőző, stb.), akkor az is csak vélemény, nem vehető figyelembe.

 

6. Szerződés olvasása

A szerződést elolvasta, nagyjából értette. A törlesztőrészletet az ügyintézővel pontosította a változás mértéke miatt. Úgy gondolta, hogy az ügyintézővel minden fontos feltételt megtárgyaltak és Ön bízott abban, hogy a szerződés azt tartalmazza, amit megbeszéltek. Ellenőrizte is a személyes adatait, esetleg a kölcsön összegét (már amennyire ez ellenőrizhető volt) meg a törlesztőrészletet, futamidőt. Más érdekes nem is volt. Ha a törlesztőrészlet vagy esedékesség nem volt benne, megértette, hogy arról a szerződés aláírása után fogják értesíteni.

 

Ahol pl. a törlesztőrészlet vagy a kölcsön összege nincs meghatározva (főleg, ha ez semmisségi ok lehet), nem célszerű arra hivatkozni, hogy azt megbeszélték, illetve, hogy törlesztési ütemezést is kapott szerződéskötést megelőzően. (Kivéve, ha ilyen rendelkezésére áll, de akkor azt egyeztesse az ügyvédjével, ne a bíróságon kapja elő.)

 

7. Árfolyamkockázat

7.1. Ha az ügyintéző hitegette összeg vagy százalék megjelöléssel a törlesztőrészlet emelkedésében, akkor azt határozottan állítsa (ahogy az ügyvédjét tájékoztatta). Lehetőleg pontosan jelölje meg: a törlesztő részlet emelkedéséről volt szó (ez a legjobb) vagy az árfolyam emelkedéséről, forint összegben vagy százalékban, esetleg konkrét szám nélkül: kicsit/nem nagyon/nem jelentősen. Esetleg szóba kerülhetett az Euró zónába lépés miatti kockázat megszűnés. A törlesztőrészlet változása lehet csak a deviza kamattól (hiszen olyan alacsony volt, hogy onnan az emelkedés volt várható) az árfolyamtól, vagy mindkettőtől. Ahol csak kamatot kellett fizetni és mellette lakáskassza, vagy életbiztosítás volt a tőketörlesztés alapja, ott csak szerződéses kamatra kellett árfolyamkockázattal számolni. Volt, aki éppen fordítva gondolta, hogy a tőke devizában kerül elszámolásra, de a kamat forintban.

 

7.2. Összehasonlítás a forinthitellel

Mondja el, hogy abban is bízhatott: a törlesztőrészlete nem fog fölémenni a forint kölcsönök törlesztőjének, mert:

- a forint kölcsön alternatívaként fel sem merült, olyan rossz volt (olyan magas volt a törlesztőrészlet); vagy

- volt ilyen konstrukció, de a magas törlesztőrészlet miatt nem ajánlották; vagy

- volt ilyen konstrukció, de a magas törlesztőrészlet miatt nem kaphatott csak deviza alapú kölcsönt.

 

8. Devizaárfolyamok alakulása

8.1. Deviza árfolyamváltozás bemutatása

Előnyös, ha az ügyintéző tájékoztatta a szerződéskötést megelőző időszak árfolyamváltozásairól.

Ebből megismerhette, hogy a bemutatott elmúlt időszakban (1-2 hónap/1-2 év?) hogyan változott az árfolyam. Kicsit fel, kicsit le, eltérés alig és hosszabb távon kiegyenlítődés mutatkozott (Ebből csak annyit mondjon el, amennyit valóban hallott az ügyintézőtől.

 

8.2. Elmondhatja, hogy szerződéskötés előtt önmaga is utánanézett az árfolyammozgásoknak és arra a magállapításra jutott, hogy az elmúlt időszakban nem volt érdemleges elmozdulás. Most is felfrissítheti az emlékeit, az akkori MNB árfolyamokat megnézheti /http://arfolyam.iridium.hu/CHF/2008-01, http://arfolyam.iridium.hu/EUR/2007-11/ és elemezgetheti a szerződéskötést megelőző (!) 1-2 évet;

 

8.3. Az ügyintéző, amikor elemezte az elmúlt időszak árfolyamait, ezt hogyan vetítette várható árfolyamnak a jövőre, -a szerződés időtartamára- nézve. Erről is beszéljen, ha ilyen elhangzott. (Mi más célja lett volna az ügyintézőnek, minthogy a jövőre nézve mutassa a várható árfolyamot?)

 

9. Jövedelem bejelentés

A kölcsön igénylésekor megkérdezték a havi jövedelmét (kölcsön kérelemben szerepelt). Annak nincs jelentősége, hogy vizsgálták, ellenőrizték-e vagy sem. Így abban is bízhatott, hogy a törlesztőrészlet sohasem fog a jövedelme fölé emelkedni, mivel a bank hitelvizsgálat után engedélyezte a kölcsönt. Mondja el, hogy a kérelem és a szerződés aláírása (a kölcsön pozitív elbírálása) között mennyi idő telt el, tehát látható volt a bank megfontoltsága. Jelzálog szerződéseknél ez hetekben mérhető. Gépkocsi kölcsönnél akár néhány óra is lehetett, de látható volt, hogy nem helyben döntenek, mert a bankhoz kellett faxolni, emailezni és utána jött a válasz.

 

10. Fedezet vizsgálata

Bízhatott abban is, hogy a tőketartozása nem haladja meg a fedezetet. Autós hiteleknél egyértelmű, jelzálognál még előzetes értékbecslés is volt, utána döntöttek a kölcsön összegéről. Vigyázat! Van olyan kölcsön szerződés, amelyben pótfedezet bevonására kötelezik az adóst (Erste, Axa ...) Ez esetben abban bízhatott, hogyha határidőben teljesít, akkor a tőke nem fogja meghaladni a fedezetet. Másrészt csak pótfedezet bevonására volt köteles, pótjövedelem bevonására nem kötelezték, de mégcsak nem is figyelmeztették.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy csak a szerződés tartalmazza a pótfedezetet (Erste), tehát a korábbi kockázatfeltárás még nem fenyegetett ilyen veszéllyel, vagy éppen fordítva (AXA) csak a kockázatfeltárásban hívták fel a figyelmét (a hitelkérelem benyújtásakor, de hitelvizsgálat olyan jól sikerült, hogy a szerződésbe már nem is kellett beletenni a pótfedezetet).

 

11. Szerződési akarat

Ez azt jelenti, hogy a kölcsön igénylésekor meghatározta, hogy mekkora összeget szán a törlesztésre. Pl. egy 120.000Ft-os jövedelemnél max. 60.000Ft-ot tervezett a törlesztésre, az ügyintéző 49.000Ft-os induló törlesztőrészlet ajánlatát elfogadta, így 11.000Ft tartalék maradt a kockázat kezelésére.

 

12. Gépkocsi szerződéseknél

Az ügyfelek kedvenc témája, hogy bankot, banki ügyintézőt nem is láttak. Ennek azonban semmi jelentősége sincs, ahogy annak sem, hogy nem volt "a" vagy "b" kategóriás ügynöki minősítése az ügyintézőnek, avagy a bank nem írta alá a szerződést. Ha Ön a gépkocsi kereskedő banki ügyintézői státuszát, tudását megkérdőjelezi, akkor arra az lesz a bírói ítélet, hogy Ön jól tudta, a kereskedő nem kompetens, miért hit neki a kockázatfeltárás során adott tájékoztatásban?

 

13. Befektetési konstrukciók

Ismert a lakáskassza előtakarékosság és az életbiztosítás. Mondja el, hogy Ön kölcsönt kért, mégis a nyakába varrták a befektetést, biztosítást. Általában az volt a hivatkozás, hogy a megtakarítás meg esetleg az adókedvezmény miatt a kölcsön esetleges árfolyamkockázatát ez a konstrukció kompenzálni fogja, tehát gyakorlatilag nincs is kockázata a devizakölcsönnek.

 

Elmondhatja milyen előnyökkel kecsegtették, de azt is tegye hozzá, hogy a plusz szolgáltatás plusz költségéről nem volt szó. A "betörlesztéskor", tehát, amikor a kölcsönbe befizetésre került az összeg, akkor derült ki, hogy egyáltalán nem volt előnyös, inkább havi törlesztésre kellett volna fordítani. Nemcsak a költség miatt lett kevesebb a betörlesztés, hanem azért is hátrányos, mert amíg a "befektetés"-ben forintokat számoltak el, addig a kölcsöntőke nem csökkent, viszont az a magas tőke devizában még nagyobb forintösszegre emelkedett. A konstrukció választásánál az ügyintéző nem hívta fel a figyelmet a erre, hogy a tőke törlesztés ellenére (lakáskasszára, biztosításra megy) folyamatosan növekszik a forintban fennálló tőketartozás.

 

A IX. fejezet hívja fel a figyelmet a vállalkozók speciális helyzetére. Itt is hangsúlyozzuk, hogy a befektetés jellegét még a fenti (takarék kasszás, életbiztosításos) konstrukciónál se ejtse ki a száján.

 

14. Biztosítás

Egyáltalán nem gondolt arra, hogy kezelhetetlenné válik az árfolyamkockázat, a törlesztőrészlet fizetése a megélhetését veszélyeztetné. Ha ilyen felmerült volna, akkor nyilván a bank maga kínálta volna az árfolyamkockázat biztosítást. Ahogy erről Ön hallott is az OTP kölcsönöknél (ha OTP kölcsöne van, akkor a korábbi kölcsönöknél). Ön is kezdeményezte volna a biztosítás, mert felelőtlenül, teljesíthetetlen feltételt nem kívánt volna felvállalni.

 

15. Forintosítás a szerződésben

Ha szerepel a szerződésben (ellenőrizze!), hogy a bank forintra válthatja a további tarozást (persze felmondás nélkül) akkor nyilván bízhatott benne, hogy a kockázat nem nyúlik túl a forint kölcsönök törlsztőrészletén.

 

 

VI. Üzletszabályzat és egyéb iratok

 

1. Ügyvéd nyilatkozata

Az ügyvédje a perben azt nyilatkozta, hogy az aláírt szerződéseken kívül semmilyen okiratot nem kapott szerződés aláírásakor (ha ezt tartalmazza az Adatlap!). Ami nincs aláírva, az nem része a szerződésnek. Ha a bank egyéb iratra (Üzletszabályzat, Általános szerződési feltételek, Hirdetmény, Kondíciós lista, Fizetési Ütemezési terv) hivatkozik, akkor a perben becsatolt okirat tartalmát nem ismeri el a szerződéskötéskori szöveggel azonosnak.

 

2. Üzletszabályzatról (ha nem kapta meg szerződéskötéskor!)

Minden banknak van üzletszabályzata (van, ahol általános szerződési feltételeknek nevezik). Bankonként változik a szokás, hogy mikor adják át: mindjárt a kölcsönkérelemkor, szerződéskötéskor, autósoknál ritkán postázzák és leggyakrabban egyáltalán nem, mert az elérhető a bankfiókban, interneten.(Ha el tudja hitetni a bíróval, hogy nem kapott üzletszabályzatot, akkor az egész szerződése semmis lesz csak ezen okból. De erre még földi halandó nem volt képes.) Az viszont tényszerű lehet, hogy a szerződést előzetesen nem kapta meg. Igaz nem is kérte, de eszébe sem jutott hogy kérheti. Az ügyintéző pedig nem ajánlotta, hiszen időpontra érkezett, a szerződés akkor készült és a következő ügyfél már sorban állt Ön mögött. Így szóba sem került az Üzletszabályzat és egyéb okirat. A szerződést aláírta és csak abból tudhatta meg, hogy van még más irat is.

 

Aki arról beszél, hogy "annyi papírt kellett aláírni", az vágja a fát maga alatt, mert akkor a sok papír között az Üzletszabályzat is ott lehetett. Meg a hirdetmény. Ha persze hozzáteszi, hogy azt a sok "papírt", amit Ön elé tettek, mind alá is írta, akkor már rendben van, mert az üzletszabályzatot nem írta alá (Ahol ez megtörtént, ott természetesen nem is vitatjuk az üzletszabályzat létét.) Célszerű a szerződéskötéskor kapott iratokat összegyűjteni. De nem többet(!), mert az már, ami utána (akár közvetlenül a szerződés aláírása után) érkezett, nem tartozik a semmisségi ok vizsgálatához. Tehát külön dosszié és bemutatható a bírónak, hogy csak ezeket kapta. Pl. Jelzálognál kölcsön és jelzálogszerződés, még aznap közjegyzői kötelezettségvállaló nyilatkozat, készfizető kezesség, értékbecslés, inkasszó nyilatkozat; gépkocsinál opció, vételi jog szerződés, átadás-átvételi elismervény gk-ról, állapotfelmérés, műszaki vizsga, számla, ...

És határozott nyilatkozat kell, hogy ha abban a dossziéban nincs benne, akkor nem is kapta meg. Ha csak a szerződés aláírását követően a szerződéssel kapta kézhez, vagy később érkezett postán (gk. szerződéseknél) akkor ezt is feltétlenül mondani kell. (Egy csúnya példa: az ügyfél ügyetlenkedésére: addig eljutottunk, hogy előkapta a szerződéskor átadott iratok dossziéját. Üzletszabályzatot nem talált, de az iratok megnevezése közben szerződést követő iratok is voltak benne. Miután nem találta, azt válaszolta, lehet, hogy a másik dossziéban van...)

 

3. Vigyázat!

A bíróság a banktól is kap iratot!

A bíró által felmutatott iratra az Ügyfelek gyakran mondják, hogy nem emlékszik rá, de ha ott van az iratok között, akkor bizonyára kapott ilyet. Hát nem! Azt az iratot a bank is csatolhatta a perhez!

 

4. Az ügyvéd csak a kölcsönszerződést adja be a bíróságra!

A másik helytelen válasz, hogy az Ügyfél elárulja, hogy ő átadta az ügyvédjének ezeket az iratokat. Nem! Az ügyvéd csak a kölcsönszerződést adta be a bíróságra, éppen azon okból, mert az üzletszabályzatot, esetleg hirdetményt, kondíciós listát, ütemezési tervet, stb. csak később kapta meg az ügyfél, ezért az már nem része a szerződésnek.

 

5. ÜSZ a szerződésben

A szerződések mind tartalmazzák, hogy az ÜSZ-t átvette, megértette, elismeri annak tartalmát Önre kötelezőnek. A bíró fel is olvastatja Önnel ezen részt a szerződésből. (Ilyenkor szembesül azzal, hogy mit írt alá.) A valóság az, hogy ezt annak idején nem vette észre. A perben az ügyfelek ennek ellenére állítják, hogy ők a szerződést olvasták és itt már bele is zavarodnak és jön a számomra érthetetlen válasz, hogy "nem emlékszem, lehet hogy olvastam, kaptam..." Kedves Ügyfél! Tessék szíves határozott lenni. Ha egyszer nem olvasta, akkor mondja ki bátran, hogy ez a rész a szerződésben elkerülte a figyelmét vagy nem is olvasta, amúgy is nehezen volt követhető a rengeteg szabály. A lényeget az ügyintézővel megbeszélték. Aki pedig azt állítja, hogy kapott ÜSZ-t, az is mondja el, hogy csak aláírás után volt benne az átadott iratkötegben. Jól hangzik, ha Üzletszabályzat helyett belső szabályzatokról beszél, tehát úgy rögződött Önben, hogy ezek a szabályzatok a bank belső ügyrendje, nem Önt kötelezik, hanem a bank működését szabályozzák. Jelzálogszerződéseknél pedig arra is lehet hivatkozni, hogy nem kereste, mert nyilván része a közjegyzői okiratnak.

 

Ha pedig kiderül (vagy jól tájékozott és észlelte), hogy nem szerepel a közjegyzői szerződésben/kötelezettségvállaló nyilatkozatban az ÜSZ, akkor a válasz lehet az, hogy nyilván csak a bankot kötelezi, mert az Ügyfél kötelezettségvállaló nyilatkozatának nem is kellett tartalmaznia.

 

 

VII. Pénzügyi teljesítés

 

1. Teljesítés a szerződés tartalma alatt

Alapvetően nem célszerű fizetési nehézségre hivatkozni az eredeti –első törlesztőrészlet- alatti teljesítés esetén! Ne hivatkozzon betegségre, munkahely elvesztésére, gyermek nevelésre válásra, stb. A nem fizetés csak annyiban "megbocsátható", amennyiben az emelkedő törlesztőrészlet okozta. Persze mentőkörülmény, hogy a fizetéssel azért hagyott fel, mert az emelkedő törlesztéseket már nem tudta finanszírozni a család, a baráti hitelek és azokat is már el kellett kezdeni visszafizetni. A devizakölcsön tőkeösszege pedig a rendszeres törlesztések ellenére nőtt. Ezért kilátástalannak látta az eredmény nélküli éhezést.

 

2. Teljesítés pernyertesség esetére

A perben azt nyilatkozza, hogy egyösszegben ki tudja fizetni a fennálló tartozását. (Akkor is, ha máshonnan kell kölcsönt felvennie. Azt majd akkor megoldjuk, ha odaérünk. A fizetésképtelenség a per elvesztéséhez vezethet.

Ha fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy most miért nem fizet és ítélet alapján honnan lesz mégis pénze, a válasz egyszerű: a család, a barátok segítségévek, akik megveszik a lakását, benne lakhat, majd visszavásárolhatja. Nyilván ebből annyit és úgy mondjon, amennyi a valóságnak megfelelhet.

 

3. Megállapodás

Továbbra is ajánljuk a megállapodást. Akár részletfizetéssel, akár egyösszegben.

 

Itt is felhívjuk a figyelmet, hogy tegyen javaslatot (legalább nekünk) a tartozása egyösszegű kifizetésére. Ötletek a http://www.batorprogram.hu/0/Megállapodásról.htm oldalról meríthetők. Ajánlatát a perben is elmondhatja, ha előtte egyeztettünk róla. A javaslatát írásban is előterjesztjük közvetlenül a Hitelezőnek. Nagyvonalú becsléssel az ajánlat a nettó forint tőketartozás (forintban kapott és visszafizetett összeg különbsége) és a Hitelező által követelt fennálló tőke összeg különbségének a fele lehet.

 

4. Jó tanács 2019. évre a megállapodáshoz

Ebben az évben az ingatlanárak még emelkedő tendenciát mutatnak, tehát aki ingatlan értékesítésben gondolkozik, megteheti. A C-51/17. EUB ítélet és a téli végrehajtási moratórium után meglódulhata kilakoltatások száma, amely lefelé fogja mozdítani az ingatlanárakat.

 

 

VIII. Eljáró személyek

 

1. Tanúk

Ki lehet tanú? A szerződés előkészítésénél eljárt ügyintézők, hitelközvetítők, saját segítőink, családtag, rokon, barát.

A szerződést aláíró személyek a szerződésből azonosíthatók. Az ügyintéző a kölcsönkérelem aláírásából. Sokat segít az akkor kapott névkártya előkeresése. A szerződéskötéskor a jelzálogszerződést ellenjegyző ügyvéd, jogtanácsos is azonosítható. A közjegyző az okiratából megállapítható. Már az adatlapon érdemes tisztázni, hogy ki adta a kockázatfeltárásról a tájékoztatást, mert több esetben kiderült, hogy az ügyvéd által megnevezett személyek (szerződést aláírók) az érdemi ügyletkötésben nem vettek részt. A megidézett tanúk költségét pedig mindenképpen fizetni kell az Ügyfélnek, tehát célszerű pontosan meghatározni, kit szeretnénk meghallgatni.

 

Hitelközvetítő

Ha hitelközvetítőt adta a megnyugtató tájékoztatást az árfolyam emelkedés korlátozottságról (nem fog jelentősen változni), az ő nyilaktozata megerősítheti az Ön által elmondottakat. Tudnunk kell pontosan kinek a nevében járt el. Kitől kapta a megbízást a hitelközvetítésre, azaz kitől kapja a megbízási díját.

Ha az Ügyfél bízta meg, az olyan, mintha Önnek adtak volna tájékoztatást a banknál, tehát amit ő előad, tanúként erősíti meg a banki előadó nyilatkozatát. Ilyenkor erősíti a nyilatkozat hitelességét, ha azt is meg tudja nevezni, hogy erről őt a banknál kitájékoztatta.

Ha a bank képviseletében járt el és nem az Ügyfél megbízásából (banktól kapta a díját), akkor a bank nevében nyilatkozott Önnek és ha tanúként is megismétli, akkor az a bank nyilatkozata. Előfordul, hogy a közvetítő több banknak dolgozott és a bíróság nem értékeli kellő súllyal az általa elmondott megnyugtatást az árfolyamok változásáról, ezért célszerű részletesen kifejtenie a közvetítőnek, hogy honnan származik az árfolyamra vonatkozó információja: konkrét bank, konkrét ügyintéző, tanfolyam, tankönyv, ismertető anyag?

 

Tehát az a lényeg, hogy a hitelközvetítő pontosan visszaadja a szerződéskötés előtt Önnek mondott megnyugtató tájékoztatását és annak forrását.

 

2. A tanú nevét (lehetőleg idézhető címükkel együtt!) előzetesen derítse fel, ne a bíróságon improvizáljon. Az ügyintézőn kívül, az Ön oldalán résztvett személyre csak akkor hivatkozzon, ha az valóban az ügy érdemében és az Ön érdekében tud nyilatkozni. (Pl. az üzletszabályzatot nem kapott, nem volt kitéve, nem volt elérhető az irodában, fiók helyiségben.)

 

3. A bíróság számára világosan el kell mondani, hogy melyik tanú, mit tud bizonyítani. Pl.: a szerződést aláíró ügyintézők közül csak az egyikkel beszélt, a másik csak aláírt, akivel beszélt azt ígérte, hogy alig változik az árfolyam.  A rendszeres kapcsolatot Jolikával (Kovács Artúrné) tartotta, ő vette át az Ön kölcsönkérelmét. Ő azt állította, hogy az árfolyam mozgások rövid távon 10-15%-ot változnak, de hosszútávon kiegyenlítődnek, nem kell félni a kockázattól. A zálogszerződést ellenjegyző ügyvéd semmilyen tájékoztatást nem adott. A közjegyzőhöz csak Ön ment (mert csak kötelezettség elfogadó nyilatkozatot kellett tenni), a közjegyző felolvasta az egész iratot, de nem magyarázott semmit. Sem az árfolyamkockázatról, sem a közjegyzői okiratba foglalás okáról.

 

4. Vállalkozás közeli ügyfél gyűjtse össze azokat a személyeket, akik bizonyítani tudják a kölcsön fogyasztói felhasználását.

 

 

IX. Vállalkozás közeliség

 

1. Ha a kölcsönt vállalkozáshoz, befektetéshez vette fel, a bíróság kizárja a fogyasztóvédelemből, a tisztességtelenségre, Hitelintézeti Törvényre nem hivatkozhatunk. Hitelkiváltásnál be kell mutatni a korábbi szerződést és igazolni a felhasználás fogyasztási jellegét. Szabadfelhasználású kölcsönnel is érdemes úgy elszámolni, hogy azt a lakásra, felújításra költötte el. Számlák nem fontosak, de a tételeket nagyságrendileg valószínűsíteni kell és legalább egy tanú; szomszéd, vagy rokon igazolja a beépítést, felhasználást.

Vállalkozást, befektetést (pl. részvény, üzletrész vásárlás) véletlenül se említsen, mint felhasználás, amelyre elköltötte a kölcsönt. Magán hitelt kifizethetett belőle, de ez sem ajánlott.

 

2. Borzasztó tapasztalat volt a közelmúltban: az -egyébként vállalkozó- ügyfél, akiről addig ki nem derült, hogy nagy menő; nagy tudással elmesélte, hogy bár az ügyvédje kölcsönnek tartja a lakás lízingjét, ő tudta, hogy az csak bérlet és a futamidő végén lesz tulajdonos. Ma már ő is az ügyvédjével ért egyet. (Pedig olvasta a tájékoztatónkat: a szerződéskötéskori állapotot vizsgáljuk! Nem most kell az ügyvédjével egyetérteni, hanem szerződéskötéskor kellett volna úgy gondolnia, hogy az nem lízing, hanem kölcsön!) Aztán hozzátette: mindig konzultál a brókerével, mert már sok hitelt vett fel, ez a LÍZING pedig kifejezetten jó konstrukció volt. Tanulság: figyeljen oda mit mond az ügyvédje. Ismerje meg a keresetét. Ne beszéljen saját maga (kereseti kérelme) állításával szemben! Ne játssza a jól értesültet. A fogyasztói gondosság bizonyítását hagyja az ügyvédjére, Ön csak maradjon kissé tájékozatlan, pénzügyekben nem túl járatos fogyasztó. De ezt sem kell hangsúlyozni, mondani, hanem csinálni.

 

3. Aki társas vállalkozó volt a kölcsön felvételekor, kérjük ne vágja rá, amikor a foglalkozásáról kérdezik, hogy vállalkozó. Az ő tisztességes foglalkozása: ügyvezető egy cégnél.

 

4. A CSAPDA!!!

Sokszor a szabadfelhasználású kölcsönből az Ügyfél a korábbi kölcsönét fizeti vissza. A bíró és a bank azonnal "ráröpül", hogy a korábbi kölcsönt mire vette fel. Ha lehet mindig a lakásfelújítás álljon a végén. Persze lehet költeni magán tartozás visszafizetésére (de ugye nem vállalkozótársnak!), utazásra, stb. de a bizonyításra is gondoljunk.

 

5. A rossz példa:

Soha nem volt vállalkozó felperes a meghallgatásán így nyitott: a lakást azért kívántuk bővíteni, hogy falusi turizmus keretében kiadjuk. Ezzel a lendülettel meg is lehetett szüntetni a pert.

 

6. Jó példa

Az ügyfél vállalkozó volt, a felújított lakás pedig székhelye is. Ez kínos.

Az ügyfél azonban előadta, hogy a lakáson egyáltalán nem dolgozik, mert cégekhez jár (alvállalkozó). Otthon van egy íróasztala, ahol bontja a postát, erre a szomszédot is hozhatja tanúnak.

 

Az autóhiteles vállalkozót azért nyúzták, mert a gépkocsit bizonyára vállalkozása használta: a felperes elmondta, hogy a könyvelésében nem szerepel, a vállalkozásában egyébként is van hivatali gépkocsi. A perbeli járművel a családját szállítja, hétvégén vidéki rokonát ápolja.

 

 

X. A fogalmakról mégegyszer

 

1. Kamat változás, egyoldalú kamatmódosítás.

 

2. Törlesztőrészlet változás

A kamatváltozás miatt változik a törlesztőrészlet és változik az árfolyammozgás miatt is.

 

3. Árfolyamkockázat

Általános kockázat

A törlesztőrészletet megemelheti az árfolyam emelkedése. A szerződésekben erre mindig találunk jelzést, legalább annyit, hogy jelentős mértékben változhat. (A gk, szerződéseknél lehet, hogy csak az üzletszabályzat tartalmazza.) Tehát az Ügyfél valamekkora kockázattal, törlesztőrészlet emelkedéssel számolhatott. Ezen kockázat mértékét aztán az ügyintéző tájékoztatása, nyilatkozata pontosította.

 

Gk. szerződéseknél

Autós szerződéseknél előfordul, főképpen üzletszabályzat hiányában, hogy az Ügyfél azt sem tudta, deviza alapon változik a törlesztőrészlete. Itt a szerződés nem tartalmazza a kölcsön összegét és a törlesztőrészletet devizában és az árfolyam sincs meghatározva.

 

Fix törlesztőrészlet

Speciális konstrukció a fix törlesztőrészlettel és változó (meghosszabbodó) futamidővel kötött –jellemzően gépkocsi- kölcsön szerződés. Itt a jövedelem bevizsgálásra vonatkozó összes hivatkozásunk nem igaz, ezt kérjük figyelembevenni. Itt a tisztességtelenség, a korlátozottság alapja nyilván nem a törlesztőrtészlet korlátozott emelkedésében érhető tetten, hanem a futamidő hosszabbítás korlátozottságában. Ahogy ez néhány szerződésben meg is fogalmazódik: a futam idő 120 hónap, maximum 132 hó.

Sajnos az üzletszabályzat aztán ezt a 132 hónapot megnöveli korlátlanul.

 

 

XI. Tanú meghallgatás

 

1. A tanúkról szóló fejezetet így kezdtük:

Ki lehet tanú? A szerződés előkészítésénél eljárt ügyintézők, hitelközvetítők, saját segítőink, családtag, rokon, barát.

 

2. Tanúk tájékoztatása

Azokra a tanúkra, akikkel a tárgyalás előtt is mód van beszélni, az alábbiak szerint tájékoztassák figyelve arra, hogy a tanú befolyásolása bűncselekmény:

Hamis tanúzásra felhívás

Btk. 276. § (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, ... polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

3. Iratok

A legfontosabb, hogy a tanú nem rendelkezhet ismeretekkel a felek állításairól, nem ismerheti meg a peres iratokat (pl. családon belül ez nehezen teljesíthető, de legalább hangsúlyozni nem kell, hogy végig olvasta az aktát, jegyzőkönyvet, stb.). Iratot semmiképpen ne hozzon magával a tárgyalásra.

 

4. Mit mondjon a tanú:

Az Ügyféltől fentebb kért hozzáállás itt is megismételhető: őszintén, röviden, a történtekre koncentrálva, elfogultság, vélemény nélkül, emlékezete "egyenletes" felejtést mutasson, a szelektív memória hiteltelenné teszi az előadást.

 

5. Tájékoztató elolvasása a személyes meghallgatásról

Ezen tájékoztatót feltétlenül olvastassa el a tanújával (akivel olyan viszonyban van) annak érdekében, hogy tudja mi vár rá, miről, mit kérdezhetnek.

 

 

XII. Létre nem jött szerződés

 

A létre nem jött szerződésre az árfolyamkockázat tisztességtelensége mellett, de önállóan is lehet hivatkozni. Önálló hivatkozás esetén a kérelmet (továbbá végrehajtás megszüntetési perben) járásbíróságon tárgyaljuk.

 

1. Mi a kérelem különbsége?

A tisztességtelen árfolyamkockázat tényállási eleme a Hitelező megtévesztő vagy hiányos, elhallgatott tájékoztatása a korlátlan árfolyamkockázat viseléséről.

 

A létre nem jött szerződés tényállási eleme, hogy az Ügyfélnek nem volt szándéka, akarata olyan szerződést kötni, amely meghaladja a szerződési akaratát:

- az ügyintézővel megbeszélt törlesztőrészletet, amely alapján a kölcsönt kalkulálták;

- az ügyintéző által kapott tájékoztatásban szereplő törlesztőrészlet emelkedés ("alig fog emelkedni" megnyugtatással) beszámításával;

- nem éri el a forint törlesztőrészlet mértékét;

- nem haladja meg a bevizsgált jövedelmét.

A bizonyítástól függ, hogy melyik szintet sikerül a bírósággal elfogadtatni.

 

 

XIII. Közjegyzői okiratok

 

1. Ügyfél személyes meghallgatása

A bizonyításunk alapja, hogy a közjegyzői kölcsönszerződést/kötelezettségvállaló nyilatkozatot az Ügyfél még a folyósítás előtt aláírta, így nem tudhatta, mekkora összeget kell majd visszafizetnie.

A közjegyző arról esetleg tájékoztatta, hogy mi a közjegyzői okiratbafoglalás célja: A kötelezettségvállaló nyilatkozat szerinti havi törlesztőrészletek megfizetése. Ennek hiányában bírósági út kihagyásával közvetlen végrehajtás.

Arról azonban nem esett szó, hogy nem a kötelezettségvállaló nyilatkozat lesz a végrehajtás alapja, hanem a bank egyoldalú nyilatkozata (felmondás). Ebben kerül megállapításra a felmondás ténye (jogszerűsége), a tartozás összege.

 

2. Ügyintéző és eljáró közjegyző tanú kihallgatása

Az ügyintézőtől és a közjegyzőtől is megkérdezzük, hogy milyen tájékoztatást adtak a fenti körülmnééényekről.

 

 

XIV. Alperesi pertárs

 

Előfordul, hogy a volt házastárs, vagy más személyek (pl. kezes) alperesként került a perbe, mert nem felhőtlen a kapcsolat és nem ad ügyvédi, pertársi meghatalmazást. A pernyertesség viszont közös érdek, tehát egyeztessenek.

 

1. Jogi képviselet

Az alperes minden iratot megkap. A bíróság felszólítja, hogy jogi képviselővel kell eljárnia. Ő személyesen nyilatkozatot nem tehet. A bíróság a tényállásra (hogyan kötötték meg a szerződést) kikérdezheti.

 

2. Tájékoztassa az alperest:

Nem kell jogi képviselő. Egyetlen felhívásra sem kell válaszolni. A tárgyaláson nem kell résztvennie; kivéve, ha személyes megjelenési kötelezettség terhével idézik. Ha szeretne valamit tudni, nyilatkozni, keresheti az Ön ügyvédjét, mi szívesen állunk rendelkezésére telefonon (nem perképviselet, hanem tájékoztatás, tanácsadás).

És olvastassa el vele ezt a tájékoztatót, és az Ön által kitöltött adatlapot, eseménynaplót.

 

 

XV. Mit kérdez az ügyvédünk?

 

A tárgyaláson résztvevő ügyvéd, vagy távollévő ügyvéd esetén kérésére a bíróság az alábbi kérdéseket teszi fel:

(Tekintheti tesztlapnak, hogy kellő tudással rendelkezik-e a fentiek alapján.)

 

Az átadott iratok körében:

Zölddel jelezzük az alapkereset szerinti tényállási elemeket, Ön nyilván saját történetét adja elő

a kapott, átvett iratokat mind alá kellett-e írni, vagy volt olyan, amelyet aláírás nélkül adtak át;

csak olyan iratokat kapott, amit alá is írt.

kapott-e ÁSZF-t (Általános Szerződési Feltételek, Üzletszabályzat);

Nem (Ha igen, akkor a szerződéskötés után adták át) internet hozzáféréssel akkor nem rendelkezett, így nem ismerhette meg a honlapról letöltve.

kapott-e arról tájékoztatást, hogy az ÁSZF később kerül átadásra, a szerződés aláírása után vagy postázzák, avagy szerződés kötés előtt is megtekinthető;

Nem volt szó az ÁSZF.

kapott-e törlesztési ütemezést, ha kapott, akkor mikor adták át: szerződéskötéskor, vagy utólag

Nem kapott, esetleg utólag.

 

A szerződési akarat körében:

ki alakította ki a szerződési feltételeket, a felperes vagy alperes határozta meg a kölcsön összegét és mi alapján, a felperes vagy alperes határozta meg a törlesztőrészlet összegét és mi alapján, a felperes vagy alperes határozta meg a futamidő hosszát és mi alapján, mekkora szerepe volt ebben az alperes számítógépes kalkulációs (scoring) rendszerének;

A törlesztőrészlet alapján került meghatározása a kölcsön összeg és a futamidő.

tudta-e az alperes, hogy mi felperes szerződési akarata, azaz mennyi a havi jövedelme és ebből mennyit szán a törlesztésre, mennyit az árfolyamkockázat miatti havi részlet emelkedésre;

Az ügyintéző pontosan ismerte az Ügyfél szerződési szándékát a törlesztőrészletre (összeggel megjelölve) és együtt számolták a kockázatra fennmaradó tartalékot)

 

Az árfolyamváltozás körében:

tájékoztatták-e, hogy a csökkenő és emelkedő árfolyamváltozás hosszabb távon nem egyenlíti ki egymást;

a magyar gazdasági mutatókból tartós árfolyam emelkedésre lehet számítani,

a forint árfolyama a szerződést megelőző időszakban mesterségesen volt magasan tartva a devizákhoz képest;

bemutatták-e a korábbi időszak devizaárfolyam változásait. Ha igen, milyen időintervallumban és ebből milyen következtetést vontak le.

 

Az árfolyamkockázat körében:

kapott-e arról tájékoztatást, hogy az árfolyamkockázat milyen törlesztőrészlet emelkedést okozhat;

kapott-e arról tájékoztatást, hogy a forint kölcsön kedvezőtlenebb;

kapott-e arról tájékoztatást, hogy a devizakölcsön törlesztőrészlete az árfolyamkockázat miatt magasabb is lehet, mint a forint kölcsön havi részlete;

kapott-e arról tájékoztatást, hogy a devizakölcsön törlesztőrészlete meghaladhatja jövedelmét,

kapott-e arról tájékoztatást, hogy a devizakölcsön tőketartozása meghaladhatja a fedezet (ingatlan) értékét.

kapott-e arról tájékoztatást, hogy amennyiben a törlesztés megközelíti a jövedelmét, a törlesztés a megélhetését veszélyezteti, akkor hogyan, miből fogja a felperes a kötelezettségét teljesíteni. Volt-e szó a törlesztőrészletek rögzítéséről, hosszabb futamidőre kitolva;

 

Hitelvizsgálat körében:

tájékoztatták-e arról, hogy a bevizsgálás csak a hitelkérelem pillanatára szól és nem a teljes futamidőre;

tájékoztatták-e arról, hogy a bevizsgálás nem tartalmazza a kamat és az árfolyam kockázatát.

 

Az eljáró ügyintézők körében:

Nevezze meg azokat a személyeket, akik eljártak a kölcsön ügyintézése során, így akik a szerződésről felvilágosítást adtak, az árfolyamkockázatról tájékoztatták. Volt-e olyan személy, megbízott, aki a felperes nevében a banknál eljárt a kölcsön megszerzése érdekében;

volt-e közreműködő hitelközvetítő, kellett-e megbízási díjat fizetni a részére.

 

Közjegyzői okirat (szerződés, kötelezettségvállalás) esetén:

felolvasta-e tájékoztatta-e a közjegyző az iratot;

tájékoztatta-e a közjegyző az okiratbafoglalás okáról,

tájékoztatta-e a közjegyző, hogy nem csak az okiratban vállalt időpontokban lejárt kötelezettségvállalása, hanem a hitelező nyilatkozata alapján is közvetlen végrehajtás indulhat ellene,

indokolta-e a közjegyző, hogy a szerződéshez tartozó üzletszabályzatot miért hagyta ki az okiratbafoglalásból;

kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázatról;

 

A nyilatkozatból választ kaphatunk, hogy az alperes milyen kockázattal számolt. A kockázata nyilvánvalóan véges és nem végtelen, mert akkor nem adott volna kölcsönt a felperes számára.

 

 

Jó tudni:

Nyilatkozat

Jognyilatkozatot hatályosan csak a jogi képviselő tehet, tehát az Ügyfél személyes véleménye, értelmezése, nyilatkozata (vagy kérelme) hatálytalan. Csak a tényállás körében tehet nyilatkozatot, azaz elmondhatja, hogy mi történt az érdeklődéstől a kölcsönszerződés aláírásáig (és nem tovább!).

 

Átlagos fogyasztó

Az értelmezés körében nem az Ügyfél felkészültsége, ismerete, elvárható gondossága a mérvadó, hanem az átlagos fogyasztó szemszögéből kell megítélnie a tényállást. Nyilván a jogi képviselőnek van elképzelése az átlagos fogyasztóról, akit be is mutat a bíróságnak, de a bíróság dönt, hogy az átlagos fogyasztó hogyan értékeli a megismert tényállást.

Kúria 2/2014. számú PJE határozata rendelkezésének 1. pontjának 2. mondata

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

 

 

XVI. A bíróságon hivatkozott tényállás

 

 

I. Okiratok

 

1. Szerződés

A felperesek, mint adós és adóstárs a Hitelezővel Budapesten, 2006.11.24. napján ETJM-683-2006 számon 11.400.000Ft összegre devizában nyilvántartott kölcsönszerződést kötött. A Felek a lényeges kérdések körében úgy állapodtak meg, hogy a hitelező forintot ad kölcsön, amelyet az adós a bejelentett fizetéséből/jövedelméből fog forintban visszafizetni. Ha ezt elmulasztja, akkor a fedezetből kerül megtérítésre a hitelezői követelés.

 

2. Kötelezettségvállaló nyilatkozat

A 2006.11.26-i kötelezettségvállaló közjegyzői okirat száma:               4171/2006

(dr. Barbalics Miklós budapesti közjegyző)

 

3. Üzletszabályzat

A felperes üzletszabályzatot nem kapott, az ügyintéző tájékoztatása szerint a közjegyzői okirat minden szerződési feltételt tartalmaz.

 

 

II. Tényállás az árfolyam módosítás körében

 

1. Nincs referencia hely

A Hitelező a Szerződés 1. és 4. pontjában kikötötte a Raiffeisen Bank árfolyamát. A Raiffeisen Bank azonban a Hitelező gazdasági partnere, az Adósok ingatlanának jelzálogjogosultja és a Hitelező Adós elleni követelésének engedményese. Nem lehet független referenciahely, amely feltétele a tisztességes egyoldalú árfolyam módosításnak.

 

2. Nem meghatározott a referencia árfolyam képzés

Sem a Hitelező, sem a II.r alperes nem határozta meg, hogyan képzi az árfolyamot. Miért, mi okból tér el például az MNB árfolyamképzésétől, vagy a svájci jegybank forint árfolyamától.

 

3. Egy napon belül több időpontban, több fajta árfolyam

Nincs megjelölve, hogy a II.r. alperes melyik árfolyamát kell alapulvenni a számításnál.

A II.r. alperes egy napon belül más árfolyamot jegyez a vállalkozóknak és a lakosságnak. Ezen belül is 3 féle árfolyamképzést alkalmaz (T, T+1 és T+2).

Egy napon belül is többször (háromszor) változtatja a lejegyzett árfolyamát.

 

 

III. Tényállás az árfolyam kockázat körében

 

Az Adós a Hitelezőtől szakmai tanácsot kért a legmegfelelőbb kölcsön kiválasztására. Ehhez előadta jövedelmi, vagyoni helyzetét, a törlesztésre szánt összeget. A Hitelező a deviza elszámolású kölcsönt ajánlotta, mivel ennek törlesztőrészlete alacsonyabb volt, ugyanakkor a teljesítés, mind a kölcsön összeg, mind a törlesztés tekintetében maradt forintban. Adós a kölcsön nyújtásán kívül más szolgáltatást nem kért. Az Adós azért választotta ezt a konstrukciót, mert a Hitelező szerint ez volt a legkedvezőbb feltételű kölcsön.

 

3. Felek szerződési akarata

3.1. Adós szerződési akarata

Az Adós az árfolyamkockázatot fizetőképességének (jövedelem) és vagyoni helyzetének (fedezet) megfelelően vállalta. Szerződési akarata egyértelműen a rendelkezésére álló saját forrásra (jövedelemre) és azon belül is a törlesztésre szánt összegre alapított kölcsönfelvétel és törlesztés volt. Szerződéses akarata nem is irányulhatott olyan kölcsön felvételére, amelynek visszafizetését előre beláthatta volna, hogy nem tudja teljesíteni. Az Adós szerződési akarata arra sem terjedt ki, hogy a kölcsön összege és a törlesztőrészlet nemcsak devizában kerül nyilvántartásra, hanem azt valóban deviza értékben kell teljesíteni mind a tőke, mind a kamat és egyéb költségek vonatkozásában.

 

3.2. Hitelező szerződési akarata

A Hitelező ismerete korlátozott árfolyamkockázatra terjedt ki. Az árfolyam jelentős emelkedésével az MNB a PSZÁF és Bankszövetség tájékoztatásával egyezően nem kellett számolni. Magyarország Euró zónához csatlakozási szándéka szintén az árfolyam ingadozás minimalizálódását prognosztizálta. A kölcsönszerződés feltételei, a konstrukció (mint termék) is ehhez igazodott, nem számolt az emelkedő törlesztőrészlet kezelésével. Nem kellett futamidő hosszabbítással fixálni a törlesztőrészletet a teljesíthetőség érdekében.

 

Nem volt szükség a szerződésben pótfedezet vagy pótjövedelem bevonását megkövetelni a teljesíthetőség érdekében az emelkedő törlesztőrészlet ellenében. Olyan betéti, befektetési szerződést sem ajánlottak fel, amely alkalmas lett volna az árfolyam emelkedés kompenzálására. Árfolyambiztosítási szerződést sem ajánlottak a kockázat kezelésére.

 

3.3. Fizetési feltételek meghatározása

A konstrukció kiválasztását követően az Adós szerződési szándékának (törlesztő összeg az árfolyam kockázati tartalék figyelembevételével) az ügyintéző a hitelezési programmal összeállította a szerződési feltételeket: kölcsön összege forintban, törlesztőrészlet forintban, futamidő. A díjakat a számítógépes program állította be. A Hitelező képviselője (ügyintéző) pontosan tudatában volt annak, hogy az Adós milyen törlesztést akart és tudott bevállalni.

 

3.4. Hitelkérelem

A konstrukció kiválasztását és a fizetési feltételek meghatározását követően kérelmet kellett benyújtani, amely tartalmazta a kölcsön összegét és az Adós jövedelmi, vagyoni viszonyait.

 

3.5. Árfolyam változás

A Hitelező nem határozta meg, hogy a szerződéses árfolyamát hogyan számolja ki, hogyan fogja képezni a törlesztési árfolyamot (oklista, számítási metodika) annak ellenére, hogy teljesítést forintban határozták meg. A hitelező előtt ismert volt, hogy az adósnak forintra van szüksége, mivel a kölcsönből forintban kell teljesítenie. A bevizsgálás során dokumentáltan forint forrás állt az adós rendelkezésére, ebből kell törlesztenie. A szerződésben a Hitelező a THM-et forint teljesítések alapján számolta ki.

 

4. Bevizsgálás

4.1. Szerződéses feltételek számítása kalkulátorral

A számítógépes kalkulátor a kockázatok figyelembevételével beárazta a konstrukció kamatát, a felvehető maximum összeget, a jövedelem alapján megengedett maximális törlesztőrészletet. A kalkulátor programja a kockázatkezelési szabályzat alapján került kidolgozásra.

 

4.2. Hitelminősítő program alkalmazása

Az összeállított feltételeket az Adóssal kérelembe fogalmaztatták, az Adóssal kapcsolatot tartó hitelezői ügyintéző átfuttatta a hitelminősítő programon, szubjektív megjegyzéssel látta el, majd ezen hitelminősítő lapot átadta a kérelmet engedélyező döntnök/cenzúrabizottság részére, ahol a hitelező belső szabályai (kockázatkezelési szabályzat) alapján döntöttek a kölcsön engedélyezéséről.

 

4.3. Tájékoztatás a bevizsgálásról

Az Adós figyelmét nem hívták fel, hogy a bevizsgálás nem a törvény szerinti teljes futamidőre vonatkozott. Nem tájékoztatták, hogy a bevizsgálás során az árfolyamkockázattal, kamatkockázattal, árfolyamrés változtatásának kockázatával nem számolt a Hitelező. Arról sem tájékoztatták, hogy a bevizsgálás során korlátlan vagy korlátozott kockázattal számoltak. Nem tájékoztatták arról, hogy milyen megtérülési kockázattal számolt a Hitelező.

 

5. Kockázat feltárás

5.1. A Hitelező a devizaárfolyamok változásának okáról, lehetséges mértékéről avagy annak mértéktelenségéről (korlátlanságáról) nem adott világos, érthető tájékoztatást. Nem tárta fel, hogy milyen okok vezethetnek a devizaárfolyam emelkedéséhez, az emelkedésnek mekkora a realitása. A Hitelező nem adott tájékoztatást a kettős árfolyam alkalmazásának kockázatáról, a kamat változás kockázatáról, különös tekintettel az idegen referencia kamat alkalmazására. Az árfolyam-kamat- árfolyamrés változás együttes kockázata együttes hatásáról.

 

5.2. Tájékoztatás a szakmai ismeretekről (gazdasági törvényszerűségekről)

A Hitelező nem tájékoztatta az Adóst, hogy a kamathoz hasonlósan melyek azok a körülmények, amelyek emelhetik a devizaárfolyamot. Azokról a gazdasági törvényszerűségekről sem kapott tájékoztatást, amelyek a kamat paritás, kamat-árfolyamkapcsolat körében ismert a szakemberek számára, jelesül, hogy hosszútávon az előnyök leolvadnak, kiegyenlítődnek.

 

5.3. Tájékoztatás a gazdaság helyzetéről (szakmai előrejelzés)

Nem tájékoztatták az Adóst, hogy a magyar fundamentális gazdasági mutatók egyértelműen forint árfolyam leértékelődést prognosztizálnak, különösen az európai országok összehasonlításában. Nem tájékoztatták az Adóst, hogy a devizaszerződéshez szükséges valutavásárlás az adott deviza árfolyamát felértékeli, az érte adott forintot pedig leértékeli a forint árfolyamát, amely kettős árfolyamkockázatot jelent.

Nem tájékoztatták az Adóst, hogy a forintot állami beavatkozással mesterségesen tartották magas értéken az úgynevezett (±15%-os) intervenciós sávban.

Nem hívták fel az Adós figyelmét, hogy a jövedelme, fedezete milyen mértékű árfolyam emelkedést bír el. Nem ismertették a futamidővel azonos időintervallumban a szerződést megelőző korábbi árfolyamváltozásokat.

 

5.4. Adós teljesítőképességét meghaladó kötelezettség

A szerződéskötéskor, illetve azt megelőzően a Hitelező nem tájékoztatta az Adóst, hogy az árfolyam emelkedés miatt a szerződéskötést megelőzően számolt tartalék (szerződési akarata) nem lesz elegendő a törlesztőrészletre, sőt a törlesztés meghaladhatja a forint konstrukció szerinti magasabb törlesztőrészletet. Arról sem tájékoztatták, hogy akár a bevizsgált jövedelmét is meghaladhatja a törlesztőrészlet. Nem tájékoztatták arról, hogy az árfolyam emelkedés korlátlan lehet.

Reális korlátlan árfolyamkockázat esetén a teljesítőképességet meghaladó kockázat kezelésére a szerződésnek megoldást kellett volna kínálnia (pl. törlesztőrészlet limitálás futamidő hosszabbítással, forintosítással, árfolyambiztosítással, betéti, befektetési megtakarítással, stb.)

 

Nem tájékoztatták arról, hogy pótjövedelmet, pótfedezetet kell bevonnia. Nemhogy pótjövedelem bevonására nem kötelezték, de mégcsak nem is figyelmeztették ilyen veszélyre.

 

5.5. Kockázatmegosztás

Az Adóst csak arra figyelmeztették, hogy az árfolyamkockázatot kizárólag önmaga viseli, nincs kockázatmegosztás a Hitelezővel. A korlátlan törlesztőrészlet emelkedésre azonban nem volt tájékoztatás.

 

5.6. Kockázatkezelés

A Hitelező a korlátlan kockázat kezeléséről nem tájékoztatta az adóst.

 

 

XVII. Az árfolyamkockázat jogalapjáról

 

Ha eddig nem fáradt le, akkor zárásként elolvashatja  a lehetséges jogi hivatkozásokat az árfolyamkockázat tisztességtelenségére:

 

a) hiányos tájékoztatás tisztességtelensége

a hivatkozott kikötések tisztességtelenek feltételek [r.Ptk. 209.§ (1) (2)], nem világos, nem érthető [r.Ptk. 209.§ (4) és a Kúria 2/2014. PJE határozata 1. pontja szerint, figyelemmel az r.Ptk. 207.§ (2) bekezdésére is], mert korlátozott árfolyamkockázatról tájékoztatva korlátlan kockázatot telepített a felperesre. A felperest sem szerződéskötéskor, sem azt megelőzően nem tájékoztatták, hogy az árfolyamkockázat miatt a törlesztőrészlete meghaladhatja a forintkonstrukció törlesztőrészletét, a jövedelmét, a tőketartozása pedig a fedezetét. Ez a minimális követelmény megfogalmazódik a forint súlyos leértékelődésének törlesztőrészletre gyakorolt hatásának kötelező bemutatásán a C-51/17. EUB ítélet 74. pontja szerint.

C-51/17. EUB ítélet

"74      Az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló, külföldi pénznemben meghatározott kölcsönök kapcsán hangsúlyozni kell, hogy – amint arra az Európai Rendszerkockázati Testület a devizahitelezésről szóló, 2011. szeptember 21 i ERKT/2011/1. sz. ajánlásában (HL 2011. C 342., 1. o.) rámutatott – a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak, és e tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására."

 

Nem tájékoztatták az árfolyam emelkedés gazdasági trendjéről a magyar gazdasági mutatók és az állam által korábban eltérített –mesterségesen alacsonyan tartott- Euró árfolyamról (árfolyam intervenció).

Nem tájékoztatták arról sem, hogy maga a hitelező felróható magatartása (devizafelvásárlása) is közrejátszik a törlesztőrészlete emelkedéséhez.

Nem tájékoztatták a CHF "stabil valuta" tulajdonságáról, amely jó banknak, jó a befektetőknek, de kifejezetten hátrányos az abban eladósodott ügyfélnek. El kellett volna magyarázni a CHF "menekülő valuta" tulajdonságát: miszerint stabil valuta lévén a gazdasági helyzet romlásával a befektetők CHF-be helyezik át mobilizálható vagyonukat. Ez pedig szintén keresleti piacot és CHF árfolyam emelkedést okoz, mint a bankok hitelezés előtti devizavásárlása.

Nem tájékoztatták az árfolyamrés, az árfolyamváltozás, a forint és a CHF kamatok változásának kumulatív kockázatáról.

 

A tisztességtelen kikötés –fogyasztó esetén- az r.Ptk. 209/A.§ (2) bekezdése szerint semmis kikötés;

Tisztességtelen az árfolyamkockázat kikötése, mivel a fogyasztóra telepítő szerződési feltétel tisztességtelensége vizsgálható a 93/13. EGK Irányelv 4. cikk (2) bekezdésében említett világos és érthető megfogalmazás követelménye megsértése miatt, ahogy a 2/2014.PJE alapján is, mert nem világos, nem érthető az árfolyamváltozásra vonatkozó kikötés. Az r.Hpt. 213.§-ban előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségnek a tényállási részben ismertetett teljesítése nem elégíti ki e követelményeket, a szerződéskötés időpontjában a pénzügyi intézmény által ismert, illetve általa hozzáférhető és a fogyasztó kockázatát érintő adatokat is közölni kellett volna. Az egyértelműség és átláthatóság követelménye, valamint az Irányelv melléklete 1. pont i) alpontjában foglaltak szempontjából jelentősége van a 93/13. Irányelv 4. cikk (1) bekezdése körében annak, hogy az egyoldalú módosítási jogra és az árfolyamrésre vonatkozó szerződési feltételek az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó feltétellel együtt szerepeltek, amelyek kumulatív hatásaként a fogyasztó ténylegesen egyáltalán nem láthatta előre fizetési kötelezettségei mikénti alakulását, és változásának mechanizmusát.

 

b) kockázatfeltárás hiánya (r.Hpt. semmisség)

a Hitelező elmulasztotta az r.Hpt. 203. § (6) bekezdés szerint kockázat feltárást és annak az adóssal történő elfogadtatását. Az r.Hpt. rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára történő eltérő kikötés semmis az r.Hpt. 213.§ (2) bekezdése szerint. A kockázat feltárás nem felel meg a C-51/17. számú EUB ítéletben megfogalmazott világos, gazdaságilag belátható következményekről szóló tájékoztatásnak [3. határozat].

3)      A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kelt: Budapesten, 2019. május 07. napján.

 

Köszönöm, hogy türelmesen végigolvasta

Dr. Ölveczky István