v22

 

Perlési táblázat

 

A tartalomból:

I. Miért kell perelni? Miért kell tiltakozni?

II. Előzetes döntéshozatali eljárások

A perek

 

Hányan vagyunk? Mindenkinek legyen egy pere. Ez a mi tüntetésünk. És ez jól dokumentálható. Az elindított perek egy része felfüggesztésre került az uniós bíróság döntéséig, tehát már nem működik a "bírósági daráló", mert megfékezi őket az uniós bíróságnak feltett (és szaporodó) kérdések arról, hogy a magyar joggyakorlat megfelel-e az uniós irányelveknek. A bíráknak már nem kell a Kúria lélegzetét figyelni, kezdenek felszabadulni!

 

I. Miért kell perelni? Miért kell tiltakozni?

1. Az állam azt hiszi, a devizatörvények (DH.1. árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége, DH.2. tisztességtelen összegek elszámolása, DH.3. ingatlanszerződések forintosítása, DH.4. "jóbank" törvény, DH.5. gk. hitelek forintosítása) megoldottak minden devizahiteles problémát.

 

2. Devizahitelest utcára vinni a lehetetlen mutatványok közé tartozik, ahogy azt az elmúlt 8 év bizonyította. A DH. törvények előtti 14.000 per viszont azt mutatja, hogy a törvény útját szívesebben választották. Akkor ezen az úton kell továbbhaladni!

 

3. Még perveszteség esetén is nagyobb esély volt a banki megállapodásra, mint per nélkül.

 

4. Miért kell tiltakozni? Azért, mert a bíróság önmaga nem képes a társadalmi probléma megoldására. És ha nem tudja, hogy van társadalmi probléma, akkor nem is akarja megoldani.

Idézet a Kúria 6/2013. PJE határozatából:

"A bírói gyakorlat szerint jóerkölcsbe ütközik az a szerződés, amelyet ugyan a jog nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya, az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, ezért azt az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek minősíti."

"A deviza alapú kölcsönszerződések megkötésekor ezeket a szerződéseket a társadalom nem ítélte el".

Ugye tetszenek érteni! Amíg a társadalom elfogadja, nem erkölcstelen.

 

5. Mennyit kell majd visszafizetni a kölcsönből pernyertesség esetén?

Pont annyit, amennyi a szerződésben szerepel, tehát az első törlesztőrészlet szorozva a hónapok számával. Ahol nincs forintban kifejezve vagy nem számolható a törlesztőrészlet, ott az MNB árfolyamon lehet számolni. Ahol türelmi idő van, nyilván változik a törlesztőrészlet.

Másképpen: forintosítunk szerződéskötéskori árfolyamon. Akinek így tetszik: csak azt a forint összeget kell (eredeti kamattal) visszafizetni, amit felvettünk és csak azzal a forint törlesztőrészlettel, amely a szerződésből kiszámítható.

 

 

II. Előzetes döntéshozatali eljárások

Így hívják azt az uniós bírósági eljárást, amelyben a Luxemburgi Bíróság értelmezi a tisztességtelen kikötések vizsgálatát.

 

Előzmény:

C-26/13. kimondta az árfolyamrés kétszeres semmisségét (utána jöttek a DH. törvények)

Fontos, hogy a kérdés kiküldése után a magyar bíróságok egy része –inkább Budapersten-felfüggesztették a saját eljárásukat, bevárva az uniós döntést.

Jelenleg az alábbi kérdésekre várjuk a választ

(a számra kattintva megismerhetőek a kérdések)

 

C-38/17.

Devizaárfolyam meghatározás körében:

Tisztességes-e, ha a szerződéses árfolyamot a fogyasztó csak a szerződést követően ismeri meg?

 

C-118/17.

Fogyasztóellenes joggyakorlat és PJE körében:

Tisztességes-e, ha a tisztességtelenség jogkövetkezményét a fogyasztó érdekével ellentétesen, a hitelező érdekében szabályozzák? Tisztességes-e a fogyasztói joggyakorlat törvényen kívüli irányítása felsőbírói úton (PJE), különösen, ha a PJE előkészítése átláthatatlan, szabályozatlan?

 

C-621/17.

Kezelési költség és egyéb díjak tisztességtelensége körében:

AMIT A FT HITELESEK IS JÓL ALKALMAZHATNAK!

Tisztességes-e olyan költség (szerződéskötési díj, folyósítási jutalék, kezelési költség, stb.) felszámítása, amelynek tartalmát a szerződés nem tartalmazza?

 

C-34/18.

Közjegyzői felmondás (avagy ténytanúsítvány) tisztességtelensége körében:

AMIT A FT HITELESEK IS JÓL ALKALMAZHATNAK a végrehajtás megakadályozására!

Tisztességes-e olyan közjegyzői okirat kiállítása felhasználása, amely a bank könyvein alapul vagy éppen csak a nyilatkozatán (és nem az adós kötelezettségvállalásán?

 

A bíróságok most is egyre növekvő számban függesztenek fel C-621-re és C-34-re hivatkozással, tehát ezek eredménye várhatóan megváltoztatja az ítélkezési trendet.

 

 

Nézzük a pereket!

 

A) Csak fogyasztók (nem vállalkozók, befektetők) részére

I. Közjegyzői okiratba foglalt (ingatlanfedezetes/jelzálogjogos) kölcsönök/lízingek

1. A tartozás érdemi vitatása

Árfolyamkockázat (és kezelési költség) tisztességtelensége

(illeték: 15.000Ft)

 

2. Végrehajtás formai akadályozása

Közjegyzői kötelezettségvállaló nyilatkozata és felmondás tisztességtelensége (illeték: 21.000Ft)

 

A perek 2018.0101-től elindíthatóak függetlenül a korábbi pervesztességtől vagy a szerződés és állapotától:

folyamatosan fizetett kölcsönügyletben;

felmondott szerződés esetén;

faktorált követelésnél;

végrehajtásban (a perben a végrehajtás felfüggeszthető).

 

A DH törvények előtt felfüggesztett pereket célszerű megszüntetni és újat indítani az itt sorolt szempontok alapján.

 

A kifizetett kölcsönök esetén a túlfizetés visszakérhető, akármilyen megállapodás is volt a felek között. Az elévülés 5 év, tehát érdemes felszólító levélben megszakítani.

 

 

II. Opciós vételi joggal biztosított kölcsön szerződés esetén

(Az előbbieken túl)

Bejegyzett új tulajdonos szerzése érvénytelen (ingatlan összegének 6%-a, max. 1.500.000Ft), ha a szerződés nem tartalmazza a vételi jogon kívül az adásvétel bejegyzéséhez történő hozzájárulást.

Ha tartalmazza, az tisztességtelen, mert előre lemondatja a vételár teljesítésének kontrolljáról a fogyasztót.

Opció önmagában is tisztességtelen az opció kikötése, ha nem történt kockázatfeltárás és annak elfogadtatása írásban az adóssal.

 

 

III. Gépkocsi kölcsönök/lízingek

Nem szükséges perelni, de ha a bank indít pert (közjegyzői fizetési meghagyás), akkor ellentmondással kell élni, a perben pedig az árfolyamkockázatra és a törlesztőrészlet utólagos meghatározására kell hivatkozni. Aki viszont már kifizette a kölcsönét, kénytelen perben visszakérni a többletet. Akinek a bank kivonta a törzskönyvét a forgalomból, csak perben tudja ismét forgalomba állíttatni.

 

 

B) Vállalkozók részére

Csak alperesként vagy végrehajtás megszüntetési perben alkalmazható a tisztességtelenségre történő hivatkozás, tehát túlfizetés vissza nem kérhető.