v21

 

Perlési táblázat

 

Hányan vagyunk? Mindenkinek legyen egy pere. Ez a mi tüntetésünk. És ez jól dokumentálható. Az elindított perek várhatóan felfüggesztésre kerülnek, tehát már nem működik a "bírósági daráló", mert megfékezi őket az uniós bíróságnak feltett (és szaporodó) kérdések arról, hogy a magyar joggyakorlat nem felel meg uniós irányelveknek. A bíráknak már nem kell a Kúria lélegzetét figyelni, felszabadultak!

 

Miért kell perelni? Miért kell tüntetni?

1. Az állam azt hiszi, a devizatörvények (DH.1. árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége, DH.2. tisztességtelen összegek elszámolása, DH.3. ingatlanszerződések forintosítása, DH.4. "jóbank" törvény, DH.5. gk. hitelek forintosítása) megoldottak minden devizahiteles problémát.

 

2. Devizahitelest utcára vinni a lehetetlen mutatványok közé tartozik, ahogy azt az elmúlt 8 év bizonyította. A DH. törvények előtti 12.000 per viszont bizonyította, hogy a törvény útját szívesen választották. Akkor ezen az úton kell továbbhaladni!

 

3. Még perveszteség esetén is nagyobb esély volt a banki megállapodásra, mint per nélkül.

 

4. Előzetes döntéshozatali eljárás

Így hívják azt az uniós bírósági eljárást, amikor Luxemburg megfegyelmezi a magyar bíróságokat.

Előzmény:

C-26/13. kimondta az árfolyamrés kétszeres semmisségét (utána jöttek a DH. törvények)

Fontos, hogy a kérdés kiküldése után a magyar bíróságok felfüggesztették a saját eljárásukat, bevárva az uniós döntést.

Jelenleg az alábbi kérdésekre várjuk a választ

(a számra kattintva megismerhetőek a kérdések)

 

C-483/16.

DH törvények alkalmazása körében:

Tisztességes-e korlátozni a fogyasztó jogérvényesítését a kötelező jogkövetkezmény alkalmazásával, ebből törölve az eredeti állapot helyreállítását, továbbá kötelezve egy bonyolult banki elszámolás felülvizsgálatára?

 

C-38/17.

Devizaárfolyam meghatározás körében:

Tisztességes-e, ha a szerződéses árfolyamot a fogyasztó csak a szerződést követően ismeri meg?

 

C-51/17.

Árfolyamkockázat körében:

Vizsgálható-e az árfolyamkockázat tisztességtelensége, ha már törvény döntött róla? Tisztességes-e, ha a kockázatfeltárás csak formai, a Hitelező az általa megismerhető kockázati elemekről nem tájékoztatja a fogyasztót? Az árfolyamrés és az egyoldalú díjmódosítás, -mint tisztességtelen feltételek- kiesnek-e a kockázat vizsgálatánál vagy az együttes hatást kell figyelembevenni? Kötelező-e a tisztességtelenség hivatalból észlelése, illetve észlelhető-e hivatalból?

 

C-118/17.

Fogyasztóellenes joggyakorlat és PJE körében:

Tisztességes-e, ha a tisztességtelenség jogkövetkezményét a fogyasztó érdekével ellentétesen, a hitelező érdekében szabályozzák? Tisztességes-e a fogyasztói joggyakorlat törvényen kívüli irányítása felsőbírói úton (PJE), különösen, ha a PJE előkészítése átláthatatlan, szabályozatlan?

 

C-126/17.

Folyósítási árfolyamtól függő kölcsönösszeg körében:

Tisztességes-e, ha a kölcsön összegét a fogyasztó csak a szerződést követően, a hitelező egyoldalú nyilatkozata alapján ismerheti meg? Alkalmazható-e a szigorúbb nemzeti jogszabály [Hpt. 213.§ (1)] és a fogyasztó számára kedvezőbb elszámolás?

 

C-232/17.

A kölcsönösszeg és törlesztőrészlet meghatározottsága körében:

Tisztességes-e, ha a szerződéses a határozott kölcsön összeg helyett hitelkeret, finanszírozási igény, folyósítási limit fogalmakat használja; a törlesztőrészletet pedig "várható", "tájékoztató" jelleggel határozza meg? Tisztességes-e, ha a kölcsönösszeg, a törlesztőrészlet devizában, forintban nincs számszerűen meghatározva, csak kiszámítható módon? Tisztességes-e, ha a hitelező határozhatja meg a folyósítás napját (nincs rögzítve a szerződésben)? Tisztességes-e – a kamat változásra tekintettel-, ha a törlesztőrészlet változás egyértelmű kiszámítási képlete nem szerepel a szerződésben? Tisztességes-e a törlesztőrészlet számítási képlet nélküli szerződés?

 

C-259/17.

A bevizsgálás körében:

A legalapvetőbb kérdés: lehet-e tisztességes az árfolyam kockázat fogyasztóra telepítése, ha a hitelező nem figyelmeztette arról a fogyasztót, hogy a törlesztőrészlet összege meghaladhatja a hitelképességi vizsgálat keretében bevizsgált jövedelemét, tartozása a felbecsült fedezetét?

 

A szakmai ismeretek, kockázati számítások körében:

Kötelező eleme-e a kockázatfeltárásnak a korlátlanság vagy a felső határ nélküliség kifejezett feltüntetése? Tisztességes-e a kockázatfeltárás, ha nem tartalmazza az árfolyamkockázat –futamidőre vonatkoztatott- irányát, min. és max. értékeit? Különös tekintettel a fogyasztó biztos árfolyamveszteségére? A tájékoztatásnak ki kell-e terjednie a felvett kölcsön teljes költségeinek megismerésére (alapos megismerés, gazdasági következmény) és ennek egyik információs eleme a korábbi devizaárfolyamok bemutatása, elemzése?

 

Árfolyam-kamat kapcsolat körében

A devizahitelek kamat kitettsége is magasabb, elvárható-e, hogy az elmúlt időszak árfolyammozgásához hasonlóan a kamat is bemutatásra kerüljön a tisztességességhez?

Tisztességes-e az árfolyamkockázat fogyasztóra telepítése, ha nem figyelmeztették a kamatparítás törvényszerűségére, miszerint a magas BUBOR forint árfolyam esést okoz. Tisztességes-e a múltbéli árfolyamváltozások bemutatása nélküli devizahitelezés?

 

Bizonyítás körében:

A tisztességtelenség (az alapos megismerhetőség) bizonyítási terhe átkerülhet-e a fogyasztóra oldalára?

Különösen érdekes kérdés, hogy az árfolyam mennyiben tekinthető függetlennek. Egy szállítási szerződéshez képest bizonyára. A nemzeti bank azonban az árfolyamot a nagy kereskedelmi bankok árfolyamkosarából, a BUBOR-t a kereskedelmi bankok napi forgalmából állapítja meg. A professzionális hitelezők csoportja alakítja az árakat, árfolyamokat. A kérdés pedig ennél még nyilvánvalóbban "szabadon" mozgó árfolyamra, a bankonként szabadon megállapított kereskedelmi árfolyamra vonatkozik.

 

Jogkövetkezmények tekintetésben

Tisztességtelenség esetén a bíróság átminősítheti-e a devizaszerződést forintszerződésnek? Tisztességes-e, ha ilyenkor a LIBOR-ból a bíróság a kedvezőtlenebb BUBOR-t alkalmazza? Lehet-e relevanciája a jogkövetkezménynél (azaz hátrányosabb feltétel megállapítása) a más szerződéstípus szabályainak (pl. a forint kölcsönöknek), a hitelező érdekeinek, avagy a társadalom más csoportjai érdekének? A tisztességtelenség jogkövetkezménye lehet-e, hogy nem egészben esik ki, hanem csak részben, így mégis marad a fogyasztót kötelező árfolyamkockázat annak tisztességtelensége ellenére? A teljes szerződés semmisségének jogkövetkezménye lehet hátrányosabb a fogyasztóra, mint a részleges semmisség?

 

C-511/17.

A hivatalból kötelező semmisség vizsgálata körében:

Kötelező-e vizsgálni a szerződés összes feltételét a tisztességtelenség szempontjából, ha annak eredménye nem befolyásolja a kereseti igényt?

 

C-5xx/17. (Még nincs száma)

Kezelési költség és egyéb díjak tisztességtelensége körében:

AMIT A FT HITELESEK IS JÓL ALKALMAZHATNAK!

Tisztességes-e olyan költség (szerződéskötési díj, folyósítási jutalék, kezelési költség, stb.) felszámítása, amelynek tartalmát a szerződés nem tartalmazza?

 

 

A bíróságok most is egyre növekvő számban függesztenek fel C-483-ra, C-51-re, C-126-ra és C-259-re hivatkozással, tehát ezek eredménye várhatóan megváltoztatja az ítélkezési trendet.

 

5. Mennyit kell majd visszafizetni a kölcsönből pernyertesség esetén?

Pont annyit, amennyi a szerződésben szerepel, tehát az első törlesztőrészlet szorozva a hónapok számával. Ahol nincs forintban kifejezve vagy nem számolható a törlesztőrészlet, ott az MNB árfolyamon lehet számolni. Ahol türelmi idő van, nyilván változik a törlesztőrészlet.

Másképpen: forintosítunk szerződéskötéskori árfolyamon.

 

 

Nézzük a pereket!

 

A) Csak fogyasztók (nem vállalkozók, befektetők) részére

I. Közjegyzői okiratba foglalt (ingatlanfedezetes/jelzálogjogos) kölcsönök/lízingek

1. Akinek folyamatosan fizetett, élő (nem felmondott) szerződése van.

Árfolyamkockázat tisztességtelensége (illeték: 15.000Ft)

 

2. Felmondott szerződés esetén

Árfolyamkockázat tisztességtelen (15.000Ft illetékkel)

Pl. ha nem volt kockázatfeltárás,

a jövedelem vizsgálat után sem figyelmeztették a kockázat korlátlanságára.

Törlesztőrészlet tisztességtelen (15.000Ft illetékkel)

Pl. Erste lakás kölcsön, ahol kölcsön összege devizában nincs meghatározva egyértelműen

Felmondás közjegyzői tanúsítványa tisztességtelen (illeték: 36.000Ft)

Pl. ha a bank nyilvántartásai a felmondás, a közjegyzői okiratba foglalás alapja

 

3. Végrehajtás elindulása esetén

Árfolyamkockázat tisztességtelen (illeték: 15.000Ft)

Felmondás közjegyzői tanúsítványa tisztességtelen (illeték: 36.000Ft)

Közjegyzői záradék törlése (illeték: 10.000Ft)

Végrehajtás megszüntetési per (illeték: összes követelés 6%-a, max. 1.500.000Ft, kilakoltatás ellen 21.000Ft)

 

4. Árfolyamkockázattal bukott perek után

Árfolyamkockázat tisztességtelen (15.000Ft illetékkel)

Pl. ha az előző perben nem volt hivatkozás

- a hitelezői devizavásárlásra (árfelható hatás);

- a deviza árfolyamok mesterséges alacsonyan tartására;

Törlesztőrészlet tisztességtelen (15.000Ft illetékkel)

Pl. Erste lakás kölcsön, ahol kölcsön összege devizában nincs meghatározva egyértelműen

 

5. DH törvények előtt felfüggesztett perek folytatása

Célszerű megszüntetni és újat indítani az itt sorolt szempontok alapján.

 

6. Kifizetett kölcsönök

A túlfizetés visszakérhető, akármilyen megállapodás is volt a felek között. Az elévülés 5 év, tehát érdemes felszólító levélben megszakítani.

 

 

II. Opciós vételi joggal biztosított kölcsön szerződés esetén

(Az előbbieken túl)

Opció tisztességtelen (36.000Ft illetékkel)

Bejegyzett új tulajdonos szerzése érvénytelen (ingatlan összegének 6%-a, max. 1.500.000Ft)

 

 

III. Gépkocsi kölcsönök/lízingek

Nem szükséges perelni, de ha a bank indít pert (közjegyzői fizetési meghagyás), akkor az árfolyamkockázatra és a törlesztőrészlet utólagos meghatározására hivatkozni lehet. Aki viszont már kifizette a kölcsönét, kénytelen perben visszakérni a többletet.

 

 

B) Vállalkozók részére

Csak alperesként vagy végrehajtás megszüntetési perben alkalmazható a tisztességtelenségre történő hivatkozás, tehát túlfizetés vissza nem kérhető.