v21

 

Perlési táblázat

 

Hányan vagyunk? Mindenkinek legyen egy pere. Ez a mi tüntetésünk. És ez jól dokumentálható. Az elindított perek várhatóan felfüggesztésre kerülnek, tehát már nem működik a "bírósági daráló", mert megfékezi őket az uniós bíróságnak feltett (és szaporodó) kérdések arról, hogy a magyar joggyakorlat nem felel meg uniós irányelveknek. A bíráknak már nem kell a Kúria lélegzetét figyelni, kezdenek felszabadulni!

 

Miért kell perelni? Miért kell tüntetni?

1. Az állam azt hiszi, a devizatörvények (DH.1. árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége, DH.2. tisztességtelen összegek elszámolása, DH.3. ingatlanszerződések forintosítása, DH.4. "jóbank" törvény, DH.5. gk. hitelek forintosítása) megoldottak minden devizahiteles problémát.

 

2. Devizahitelest utcára vinni a lehetetlen mutatványok közé tartozik, ahogy azt az elmúlt 8 év bizonyította. A DH. törvények előtti 14.000 per viszont bizonyította, hogy a törvény útját szívesen választották. Akkor ezen az úton kell továbbhaladni!

 

3. Még perveszteség esetén is nagyobb esély volt a banki megállapodásra, mint per nélkül.

 

4. Előzetes döntéshozatali eljárás

Így hívják azt az uniós bírósági eljárást, amikor Luxemburg megfegyelmezi a magyar bíróságokat.

Előzmény:

C-26/13. kimondta az árfolyamrés kétszeres semmisségét (utána jöttek a DH. törvények)

Fontos, hogy a kérdés kiküldése után a magyar bíróságok felfüggesztették a saját eljárásukat, bevárva az uniós döntést.

Jelenleg az alábbi kérdésekre várjuk a választ

(a számra kattintva megismerhetőek a kérdések)

 

C-483/16.

DH törvények alkalmazása körében:

Tisztességes-e korlátozni a fogyasztó jogérvényesítését a kötelező jogkövetkezmény alkalmazásával, ebből törölve az eredeti állapot helyreállítását, továbbá kötelezve egy bonyolult banki elszámolás felülvizsgálatára?

 

C-38/17.

Devizaárfolyam meghatározás körében:

Tisztességes-e, ha a szerződéses árfolyamot a fogyasztó csak a szerződést követően ismeri meg?

 

C-51/17.

Árfolyamkockázat körében:

Vizsgálható-e az árfolyamkockázat tisztességtelensége, ha már törvény döntött róla? Tisztességes-e, ha a kockázatfeltárás csak formai, a Hitelező az általa megismerhető kockázati elemekről nem tájékoztatja a fogyasztót? Az árfolyamrés és az egyoldalú díjmódosítás, -mint tisztességtelen feltételek- kiesnek-e a kockázat vizsgálatánál vagy az együttes hatást kell figyelembevenni? Kötelező-e a tisztességtelenség hivatalból észlelése, illetve észlelhető-e hivatalból?

 

C-118/17.

Fogyasztóellenes joggyakorlat és PJE körében:

Tisztességes-e, ha a tisztességtelenség jogkövetkezményét a fogyasztó érdekével ellentétesen, a hitelező érdekében szabályozzák? Tisztességes-e a fogyasztói joggyakorlat törvényen kívüli irányítása felsőbírói úton (PJE), különösen, ha a PJE előkészítése átláthatatlan, szabályozatlan?

 

C-126/17.

Folyósítási árfolyamtól függő kölcsönösszeg körében:

Tisztességes-e, ha a kölcsön összegét a fogyasztó csak a szerződést követően, a hitelező egyoldalú nyilatkozata alapján ismerheti meg? Alkalmazható-e a szigorúbb nemzeti jogszabály [Hpt. 213.§ (1)] és a fogyasztó számára kedvezőbb elszámolás?

 

C-232/17. (EUB visszautasította, de újra beadható)

A kölcsönösszeg és törlesztőrészlet meghatározottsága körében:

Tisztességes-e, ha a szerződéses a határozott kölcsön összeg helyett hitelkeret, finanszírozási igény, folyósítási limit fogalmakat használja; a törlesztőrészletet pedig "várható", "tájékoztató" jelleggel határozza meg? Tisztességes-e, ha a kölcsönösszeg, a törlesztőrészlet devizában, forintban nincs számszerűen meghatározva, csak kiszámítható módon? Tisztességes-e, ha a hitelező határozhatja meg a folyósítás napját (nincs rögzítve a szerződésben)? Tisztességes-e – a kamat változásra tekintettel-, ha a törlesztőrészlet változás egyértelmű kiszámítási képlete nem szerepel a szerződésben? Tisztességes-e a törlesztőrészlet számítási képlet nélküli szerződés?

 

C-259/17. (EUB visszautasította, de újra beadható)

A bevizsgálás körében:

A legalapvetőbb kérdés: lehet-e tisztességes az árfolyam kockázat fogyasztóra telepítése, ha a hitelező nem figyelmeztette arról a fogyasztót, hogy a törlesztőrészlet összege meghaladhatja a hitelképességi vizsgálat keretében bevizsgált jövedelemét, tartozása a felbecsült fedezetét?

 

A szakmai ismeretek, kockázati számítások körében:

Kötelező eleme-e a kockázatfeltárásnak a korlátlanság vagy a felső határ nélküliség kifejezett feltüntetése? Tisztességes-e a kockázatfeltárás, ha nem tartalmazza az árfolyamkockázat –futamidőre vonatkoztatott- irányát, min. és max. értékeit? Különös tekintettel a fogyasztó biztos árfolyamveszteségére? A tájékoztatásnak ki kell-e terjednie a felvett kölcsön teljes költségeinek megismerésére (alapos megismerés, gazdasági következmény) és ennek egyik információs eleme a korábbi devizaárfolyamok bemutatása, elemzése?

 

Árfolyam-kamat kapcsolat körében

A devizahitelek kamat kitettsége is magasabb, elvárható-e, hogy az elmúlt időszak árfolyammozgásához hasonlóan a kamat is bemutatásra kerüljön a tisztességességhez?

Tisztességes-e az árfolyamkockázat fogyasztóra telepítése, ha nem figyelmeztették a kamatparítás törvényszerűségére, miszerint a magas BUBOR forint árfolyam esést okoz. Tisztességes-e a múltbéli árfolyamváltozások bemutatása nélküli devizahitelezés?

 

Bizonyítás körében:

A tisztességtelenség (az alapos megismerhetőség) bizonyítási terhe átkerülhet-e a fogyasztóra oldalára?

Különösen érdekes kérdés, hogy az árfolyam mennyiben tekinthető függetlennek. Egy szállítási szerződéshez képest bizonyára. A nemzeti bank azonban az árfolyamot a nagy kereskedelmi bankok árfolyamkosarából, a BUBOR-t a kereskedelmi bankok napi forgalmából állapítja meg. A professzionális hitelezők csoportja alakítja az árakat, árfolyamokat. A kérdés pedig ennél még nyilvánvalóbban "szabadon" mozgó árfolyamra, a bankonként szabadon megállapított kereskedelmi árfolyamra vonatkozik.

 

Jogkövetkezmények tekintetésben

Tisztességtelenség esetén a bíróság átminősítheti-e a devizaszerződést forintszerződésnek? Tisztességes-e, ha ilyenkor a LIBOR-ból a bíróság a kedvezőtlenebb BUBOR-t alkalmazza? Lehet-e relevanciája a jogkövetkezménynél (azaz hátrányosabb feltétel megállapítása) a más szerződéstípus szabályainak (pl. a forint kölcsönöknek), a hitelező érdekeinek, avagy a társadalom más csoportjai érdekének? A tisztességtelenség jogkövetkezménye lehet-e, hogy nem egészben esik ki, hanem csak részben, így mégis marad a fogyasztót kötelező árfolyamkockázat annak tisztességtelensége ellenére? A teljes szerződés semmisségének jogkövetkezménye lehet hátrányosabb a fogyasztóra, mint a részleges semmisség?

 

C-511/17.

A hivatalból kötelező semmisség vizsgálata körében:

Kötelező-e vizsgálni a szerződés összes feltételét a tisztességtelenség szempontjából, ha annak eredménye nem befolyásolja a kereseti igényt?

 

C-621/17.

Kezelési költség és egyéb díjak tisztességtelensége körében:

AMIT A FT HITELESEK IS JÓL ALKALMAZHATNAK!

Tisztességes-e olyan költség (szerződéskötési díj, folyósítási jutalék, kezelési költség, stb.) felszámítása, amelynek tartalmát a szerződés nem tartalmazza?

 

C-34/18.

Közjegyzői felmondás (avagy ténytanúsítvány) tisztességtelensége körében:

AMIT A FT HITELESEK IS JÓL ALKALMAZHATNAK a végrehajtás megakadályozására!

Tisztességes-e olyan közjegyzői okirat kiállítása felhasználása, amely a bank könyvein alapul vagy éppen csak a nyilatkozatán (és nem az adós kötelezettségvállalásán?

 

 

A bíróságok most is egyre növekvő számban függesztenek fel C-483-ra, C-51-re, C-126-ra, C-621-re és C-34-re hivatkozással, tehát ezek eredménye várhatóan megváltoztatja az ítélkezési trendet.

 

5. Mennyit kell majd visszafizetni a kölcsönből pernyertesség esetén?

Pont annyit, amennyi a szerződésben szerepel, tehát az első törlesztőrészlet szorozva a hónapok számával. Ahol nincs forintban kifejezve vagy nem számolható a törlesztőrészlet, ott az MNB árfolyamon lehet számolni. Ahol türelmi idő van, nyilván változik a törlesztőrészlet.

Másképpen: forintosítunk szerződéskötéskori árfolyamon. Akinek így tetszik: csak azt a forint összeget kell (eredeti kamattal) visszafizetni, amit felvettünk és csak azzal a forint törlesztőrészlettel, amely a szerződésből kiszámítható.

 

 

Nézzük a pereket!

 

A) Csak fogyasztók (nem vállalkozók, befektetők) részére

I. Közjegyzői okiratba foglalt (ingatlanfedezetes/jelzálogjogos) kölcsönök/lízingek

1. Akinek folyamatosan fizetett, élő (nem felmondott) szerződése van.

Árfolyamkockázat tisztességtelensége (illeték: 15.000Ft)

 

2. Felmondott szerződés esetén

Árfolyamkockázat tisztességtelen (15.000Ft illetékkel)

Pl. ha nem volt kockázatfeltárás,

a jövedelem vizsgálat után sem figyelmeztették a kockázat korlátlanságára.

Törlesztőrészlet tisztességtelen (15.000Ft illetékkel)

Pl. Erste lakás kölcsön, ahol kölcsön összege devizában nincs meghatározva egyértelműen

Felmondás közjegyzői tanúsítványa tisztességtelen (illeték: 36.000Ft)

Pl. ha a bank nyilvántartásai a felmondás, a közjegyzői okiratba foglalás alapja

 

3. Végrehajtás elindulása esetén

Árfolyamkockázat tisztességtelen (illeték: 15.000Ft)

Felmondás közjegyzői tanúsítványa tisztességtelen (illeték: 36.000Ft)

Közjegyzői záradék törlése (illeték: 10.000Ft)

Végrehajtás megszüntetési per (illeték: összes követelés 6%-a, max. 1.500.000Ft, kilakoltatás ellen 21.000Ft)

2018.01.01 után indult végrehajtásban nem kell külön végrehajtás megszüntetési per, elegendő a tisztességtelenséget vizsgáló pert elindítani és abban kérni a végrehajtás felfüggesztést.

 

4. Árfolyamkockázattal bukott perek után

Árfolyamkockázat tisztességtelen (15.000Ft illetékkel)

Pl. ha az előző perben nem volt hivatkozás

- a hitelezői devizavásárlásra (árfelható hatás);

- a deviza árfolyamok mesterséges alacsonyan tartására;

Törlesztőrészlet tisztességtelen (15.000Ft illetékkel)

Pl. Erste lakás kölcsön, ahol kölcsön összege devizában nincs meghatározva egyértelműen;

fokozott kockázat az elérési (tőke felhalmozási) életbiztosítás illetve a lakástakarék pénztár alkalmazása esetén.

 

5. DH törvények előtt felfüggesztett perek folytatása

Célszerű megszüntetni és újat indítani az itt sorolt szempontok alapján.

 

6. Kifizetett kölcsönök

A túlfizetés visszakérhető, akármilyen megállapodás is volt a felek között. Az elévülés 5 év, tehát érdemes felszólító levélben megszakítani.

 

 

II. Opciós vételi joggal biztosított kölcsön szerződés esetén

(Az előbbieken túl)

Bejegyzett új tulajdonos szerzése érvénytelen (ingatlan összegének 6%-a, max. 1.500.000Ft), ha a szerződés nem tartalmazza a vételi jogon kívül az adásvétel bejegyzéséhez történő hozzájárulást.

Ha tartalmazza, az tisztességtelen (36.000Ft illetékkel), mert előre lemondtatja a vételár teljesítésének kontroljáról.

Opció önmagában is tisztességtelen az opció kikötése (36.000Ft illetékkel), ha nem történt kockázatfeltárás és annak elfogadtatása írásban az adóssal.

 

 

III. Gépkocsi kölcsönök/lízingek

Nem szükséges perelni, de ha a bank indít pert (közjegyzői fizetési meghagyás), akkor ellentmondással kell élni, a perben pedig az árfolyamkockázatra és a törlesztőrészlet utólagos meghatározására kell hivatkozni. Aki viszont már kifizette a kölcsönét, kénytelen perben visszakérni a többletet.

 

 

B) Vállalkozók részére

Csak alperesként vagy végrehajtás megszüntetési perben alkalmazható a tisztességtelenségre történő hivatkozás, tehát túlfizetés vissza nem kérhető.